Nem talált nácikat a Hold sötét oldalán a kínai űrszonda
Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében – jelentette be a kínai űrkutatási hivatal. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre – írja az Index.
Mesterséges hold segíti a kommunikációt
Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt. A Hold túlsó oldalán lévő űreszközökkel csak úgy lehet folyamatos rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó (relé) mesterséges holdat telepítenek a Hold körüli pályára. A kapcsolattartást a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold biztosítja.
Több feladata is lesz az űrszondának
A Csang’o-4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. A szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Von Kármán-kráter
A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették. Majdnem lett magyar vonatkozása is. A leszállóhely eredetileg a Hold túlsó oldalán levő Von Kármán-kráter lett volna, amely Kármán Tódor magyar származású világhírű gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, a rakétatechnika, hiperszonikus repülés és űrhajózás egyik úttörője emlékét őrzi, írja a Csillagaszat.hu. Ez a 180 km átmérőjű kráter a holdrajzi déli szélesség 44,8 fokánál és keleti hosszúság 175,9 fokánál található.
