Nem Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat

David Julius és Ardem Patapoutian kapták 2021-ben az orvosi Nobel-díjat (Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP)

A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért 2021-ben két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. “A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok” – idézi az illetékes bizottság indoklását az MTI.

224 kitüntetettből 12 nő

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 112. alkalommal ítélték oda, összesen 224 kitüntetettnek: 39 alkalommal kapta egy, 34 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 224 kitüntetettből 12 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagknak Adolf Hitler parancsára vissza kellett utasítania a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzösszeget már nem) csak 1947-ben kapta meg.

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Magyar szálak

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt.Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat “a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”.

1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést “a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.

Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) “a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Karikó Katalint is esélyesnek tartották a díjra

Korábban a 2021-es év esélyesei közé sorolták Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét is, aki szerdán – bár kevesebb eséllyel – még reménykedhet a kémiai Nobel-díjban.

A Covid-19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében úttörő szerepet játszó 66 éves Karikó Katalint az utóbbi hónapokban számos rangos díjjal tüntették ki. Megkapta többek között a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését, a Bolyai-díjat, a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t, valamint a magyar kutatók közül elsőként az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat is elnyerte.

Idén is elmarad a díjátadó ünnepség

Október 4. és 11. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. 

Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.

Október 8-án Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 11-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet – írja az MTI.

A díjakat, amely mellé 10 millió svéd korona jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. A koronavírus-világjárvány miatt azonban ezúttal is elmarad a nagyszabású díjátadó ceremónia.