Nagyon lehangoló a magyarok lakáshelyzete

Startlap - Startlap
Szomorú tanulmány készült.

2017 eleje és 2018 első féléve között nem lett jobb a magyarországi lakhatási problémák állami kezelése – összegezte a Habitat for Humanity civil szervezet, amely a világszerte mintegy 70 országban foglalkozik a lakhatás kérdésével.

Elszomorító adatok

A magyar szervezet a hét elején mutatta be legfrissebb jelentését, amelyet a Periféria Közpolitikai és Kutatóközponttal közösen dolgoztak ki. A G7.hu ebből készült cikke számos megdöbbentő adattal szolgált, már ami a magyar háztartások problémáit illeti.

Az elemzésből azt derült ki ugyanis, hogy még a legóvatosabb becslések szerint is 2-3 millió ember érintett a lakásszegénység kérdésében. Ez a meghatározás vonatkozik a megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb helyzetben lévőkre.

Számokban kifejezve:

  • 1,3 millió háztartás küzd nagy rezsivel, bérleti díjjal, vagy akár magas lakáshitelek törlesztőrészleteivel
  • 4,4 millió hazai lakóingatlan közel 80 százaléka nem felel meg a kor műszaki és energetikai előírásainak
  • Másfél millió magyar lakik olyan helyen, ahol súlyos lakásminőségi problémák vannak
  • 60 napon túli közműhátralék a háztartások közel hatodára jellemző
  • 750 ezer ingatlan kapcsolódik valamilyen végrehajtási ügyhöz (ez is magyarázat a rengeteg kilakoltatásra)

A legszegényebbek az elszenvedői

A lakhatási szegénység jellemzően az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat sújtja, amelyek akár valamennyi szempont miatt is hátrányt szenvedhetnek. Nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen belőle szabadulni.

Területileg is jól kirajzolódik a csapda, így a főváros a nagyobb városokkal, és a nyaralóövezetekkel felértékelődik, míg az egész ország mentén százezrek szorulhatnak periférikus helyekre.

Nagyobb állami szerepvállalás kellene

A Habitat for Humanity szerint ideje lenne egy átfogó lakáspolitika kialakítása, mert jelenleg nincs egy közös, koordináló szereplő, a sok kormányzati szerv között.

A lakhatási problémákra pedig lenne forrás: a jelentés szerint 285 milliárd forint folyik be a támogatások területére, azonban ezeknek az állami kiadásoknak a 90 százaléka egyáltalán nem szociálisan célzott. Ilyenek például a csok, az áfavisszatérítés, a lakástakarék-pénztári megtakarítások kiegészítése.

De jó példával is szolgált a Habitat for Humanity igazgatója, Szegfalvi Zsolt: ez pedig a Nemzeti Eszközkezelő Program, melynek köszönhetően 25 százalékkal nőtt az állami kézben lévő lakások száma, amivel sok jelzáloghitel-tartozással küzdő rászorulónak tudtak segítséget nyújtani.

Megoldást nyújtana

A szervezet szerint szükség lenne egy megfelelő intézményrendszerre (akár egy lakhatási minisztériumra), mivel addig a problémák egyedi és eseti kezelésénél lehetséges majd csak jó példával találkozni.

Javaslataik szerint:

  • újra kellene gondolni az albérletek és a szociális bérlakások szabályozását a megfizethetőségre fókuszálva
  • a szociálisan célzott lakhatási dotációt jelentősen meg kellene növelni
  • az alacsony keresetűek részére is megfizethető lakásállományt bővíteni kell
  • a kis jövedelműek energiahatékonysági beruházásaihoz szintén fontos lenne a segítség

Ez is érdekelhet

képcím

38 ezerszeres volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább...

képcím

Sok beteg nem is a koronavírusba, hanem az intenzív osztályon...

képcím

Ismerős milliárdosok kaptak százmilliókat a kormánytól szerte...