Megszavazta az országgyűlés Svédország NATO-csatlakozását

Megszavazta a NATO-csatlakozást az országgyűlés: 188 igen, és 6 nem szavazattal hétfőn. 

Orbán Viktor szerint nem volt könnyű menet

A kormányfő hétfőn, napirend előtti felszólalásában kiemelte: a svéd-magyar hadiipari együttműködés és Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát.

Kitért arra is, hogy a svéd miniszterelnök pénteki látogatása sikerrel járult hozzá a két ország közötti fair és tiszteletteljes viszonyhoz.
Maradtak és lesznek is véleménykülönbségek, “hiszen mi, svédek és magyarok nem vagyunk egyformák”, de megértéssel tekintünk a különbözőségeinkre, ahogyan az komoly nemzetekhez illik – fogalmazott és részletesen ismertette a megkötött katonai és hadiipari megállapodásokat.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy hosszú és számos vitával színesített kapcsolatunk van a skandináv országokkal, a viták rendezésébe többen is megpróbáltak kívülről beavatkozni.

Ez nem segítette, hanem hátráltatta az ügyet – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország szuverén ország és nem tűri, hogy mások diktáljanak neki, legyen szó a döntések tartalmáról vagy időzítéséről.

Hosszú volt az út

Korábban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két kormányfő budapesti találkozója. Ulf Kristersson és Orbán Viktor múlt hét pénteken végül Budapesten találkoztak.

A tárgyalások során beszéltek a Svédország NATO-tagságáról, a két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködésről, továbbá a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülésről értekeztek Ulf Kristerssonnal.

Ezen megbeszélésen jelentették be azt is, hogy Magyarország négy Gripen harci repülőgépet vett Svédországtól.

Egyéves halogatás után szavaztak a képviselők a NATO-csatlakozásról. Orbán Viktor épp egy esztendeje kérte a Fidesz képviselőit, hogy ratifikálják a bővítést, de úgy látszott ez elhúzódó vitához vezetett a frakción belül.