Már öt halálos áldozata van Szerbiában a nyugat-nílusi láznak
Szerbiában az idén 70 nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedést regisztráltak, és a fertőzés már öt halálos áldozatot követelt – számolt be az MTI a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentéséről született szerb sajtóbeszámolók alapján.
A közegészségügyi intézet adatai szerint Belgrádban, Dél-Bánátban, Dél-Bácskában, Nyugat-Bácskában, a Duna-menti körzetben, Észak-Bánátban, Közép-Bánátban és a Szerémségben voltak megbetegedések, a fertőzöttek 22 és 84 év közöttiek.
Szerbiában a legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an fertőzést regisztráltak, amiből 32 ember bele is halt a megbetegedésbe. Magyarországon tavaly két ember halt meg a fertőzésben.
A vírust szúnyogok terjesztik
A nyugat-nílusi vírus szúnyogcsípéssel terjed, tehát az általa okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog. A fertőzések első hulláma általában július második felében jelentkezik, majd augusztusban és szeptemberben regisztrálják a legtöbb beteget. A legveszélyeztetettebbek az idős emberek, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamint a krónikus betegségekben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban, illetve idegrendszeri zavarban szenvedők.
Ugandában 1937-ben azonosították először a nyugat-nílusi lázat okozó vírust, majd az első nagyobb járványt Egyiptomban okozta 1950-ben. A vírusgazdák a madarak, akik között a szúnyogok terjesztik a vírust, amik aztán az embereket is megfertőzik a kórokozóval.
Az emberek nagy része tünetmentesen vészeli át a fertőzést
A megfertőzött emberek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és ezáltal életre szóló immunitást szerez. Az esetek ötödében a megbetegedés enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések) jár, és a beteg magától gyógyul. Az esetek mintegy 1 százalékában azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy halálhoz vezethet.
