Ma száz éve, hogy véget ért az első világháború a történelem legfontosabb vasúti kocsijában
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1918. november 11-én írta alá Németország a fegyverszüneti egyezményt a Compiegne közelében található erdőben, egy álló vasúti kocsiban az antanthatalmakkal, és ezzel négy év után véget ért az első világháború – írja a hvg.hu.
A fegyverszünetről szóló egyezményt egy háromnapos tárgyalás előzte meg az antant főparancsnok Ferdinand Foch francia marsall szalonkocsijában, amelynek eredményeképpen a német hadseregeket kötelezték, hogy november 11-én 11 órakor tegyék le a fegyvert, illetve vonuljanak ki Belgium, Franciaország, Luxemburg és Elzász-Lotharingia területéről.
A németek kénytelenek volt jó állapotban átadni a szövetségeseknek 5000 tüzérségi löveget, 25 ezer géppuskát, 3000 aknavetőt, 1700 vadász- és bombázó repülőgépet, 5000 mozdonyt, 150 ezer vasúti kocsit, 5000 teherautót, valamint az összes tengeralattjáróját és 74 felszíni hadihajót. A fegyverszünetet eredetileg 36 napra kötötték, majd folyamatosan meghosszabbították a végleges, 1919-es párizsi békekonferencia keretében, Versailles-ban aláírt szerződésig.
A compiègne-i vasúti kocsi a második világháborúban is kitüntetett szerepet kapott: Hitler bosszúból úgy döntött, hogy 22 évvel később, 1940. június 22-én ugyanebben a szalonkocsiban, immár fordított felállásban íratja alá Franciaországgal a feltétel nélküli megadásukról szóló egyeztményt.
A történelmi jelentőségű vagont a francia állam 1919. október 1-jén megvásárolta a vasúti társaságtól, majd hat éven át a párizsi Invalidusok házának díszudvarán őrizték, mígnem néhány évvel később visszahelyezték a compiègne-i erdő tisztására, ahol hamarosan egy saját múzeumépületet építettek neki – írja a Wikipédia. Így Hitlernek ki kellett bontania a múzeum falát, és a kocsit oda vontatták, ahol 1918. novemberében állt.
Az első világháború során vettettek be először tankokat és pusztító vegyi fegyvereket, illetve nagy számú harci repülőt és tengeralattjárót. Nem véletlen, hogy a háború több tizmilliós emberáldozattal zárult, amihez jelentősen hozzájárult az 1918-19-es spanyolnátha is.
Magyarország a békeszerződés egyik nagy vesztese lett: a Nagy Trianon-kastély folyosóján 1920. június 4-én aláírt megállapodás értelmében területének és lakosságának kétharmadát, mintegy hárommillió embert veszített el.
