Liptai Claudia: Velem minden megtörténik, ami egy átlagos magyar nővel

Liptai Claudia 1973. július 15.-én született Budapesten Liptai Klaudia Katalin néven.

A gimnáziumból rossz magaviselete és hiányzásai miatt kicsapták, estin érettségizett le, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett főiskolai diplomát.

Már főiskolásként a Vígszínház tagja lett. 1993-tól kezdett a tévében szerepelni, a Szomszédok című teleregénnyel kezdte, majd az RTL Klub Csííz című műsorában is láthattuk. 1999-ben szerződött a TV2-höz, ahol többek között a Claudia Showt, a Big Brothert, a Mokkát, a Megasztárt, A nagy duettet vezette, szerepelt a Jóban Rosszban című sorozatban, a Sztárban sztárnak pedig zsűritagja volt szüléséig.

Szinkronszínésznőként olyan filmekben/sorozatokban hallható a hangja, mint a Grease, Botcsinálta tanerő, Támad a Mars!, Két túsz között, James Bond: Halj meg máskor, Amerikai taxi, Baywatch, Maffiózók, Marimar, Rosalinda vagy a Született feleségek, melyben Mary Alice Young, a sorozat fiktív személye, aki az első részben öngyilkos lett, ám utána ő az események narrátora. A gyerekek számára pedig a Madagaszkárból, a Robotokból, vagy éppen a Cápameséből lehet ismerős a hangja.

2013-ban jelent meg első könyve, Az álomnő.

2009-ben modellt állt a Playboy magyar kiadásának.

Első férje Gesztesi Károly színész, akivel közös gyermekünk, Panka Sára 2006-ban született, majd 2010-ben elváltak. Pataki Ádámmal egy hónappal ezelőtt házasodtak össze, 2016-ban született közös gyermekük, Marcell Ádám.

2009-ben Liptai Claudia megkapta a Story magazin Ötcsillag-díját, 2014-ben pedig a Magyar Televíziós Újságírók Legjobb Műsorvezető-díját.

A lapok szinte naponta írnak róla, ő így beszélt erről korábban az Origónak:

“Sokat gondolkodtam már rajta, miért lett az életem egy szappanopera, és miért rólam írtak napi rendszerességgel, holott mások élete izgalmasabb, mint az enyém. Végül rájöttem a válaszra: nem vagyok olyan steril és megközelíthetetlen, mint mondjuk egy modell, akivel nem tudnak azonosulni a magyar nők. Sok hírességhez nem lehet közel férkőzni, hozzám nem olyan nehéz. Ha valaki odajön az utcán, természetesnek talál, mert nem vettem fel semmilyen pózt. Segített volna abban, hogy távolságot tartsak, de nem bírtam volna sokáig. Az önazonosság fontos, velem pedig minden megtörténik, ami egy átlagos magyar nővel, talán még több is, és az alkatomnál, jellememnél fogva is jobban tudnak azonosulni velem.”