Elszállt a költségvetés: 1100 milliárddal lesz nagyobb a hiány

A kormány 5,2 százalékra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt – jelentette be keddi közleményében a Pénzügyminisztérium (PM), azt viszont nem említik meg, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.

Mivel az eredeti tervben 3400 milliárd forintos hiánycél szerepelt, ebből az következik, hogy nagyjából 1100 milliárd forinttal lehet nagyobb a hiány idén, mint ahogyan azt korábban tervezték – vonta le a következtetést a 444.

A PM közleményében ugyanakkor úgy fogalmaznak, hogy a kormány idén is 1 százalékponttal csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot, tekintve hogy 2022-ben a deficit 6,2% volt.

A 24.hu azt írja, ha az adatok mélyére ásunk, láthatjuk, hogy nemcsak a fogyasztáscsökkenés, hanem az áfa-visszatérítések megugrása is nyomasztja a büdzsét, és az utóbbi okára még a Pénzügyminisztériumban sem tudnak magyarázatot adni. Várhatóan szorítani kell az idei költségvetésen, jövőre pedig az adóemelés sem kizárt – jegyzi meg a lap.

PM: Kedvezőek a kilátások

A Pénzügyminisztérium a hiánycél módosítását azzal magyarázza, hogy az “elhúzódó orosz-ukrán háború és a nyomában járó brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett” – idézi az MTI a PM közleményét.

A kialakult, veszélyes nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró a magyar költségvetésre is – írták. A rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy egy háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2 százalékát – tette hozzá a PM.

“Emellett Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot. Amennyiben a bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb. Emellett tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat” – fogalmazott a Pénzügyminisztérium.

A jövőre nézve Magyarország kilátásai kedvezők, köszönhetően a magyar gazdaság stabil alapjainak – szögezték le. A foglalkoztatottság továbbra is rendkívül magas, míg az export rekordmértéket ér el. Az infláció jelentősen csökken, azt az év végére a kormány egy számjegyűre mérsékeli. Eközben a folyó fizetési mérleg hiánya is folyamatosan javul, míg a tartósan magas hazai beruházási ráta továbbra is az Európai Unió élvonalában van. A pozitív kilátások alapján Magyarország már az idei év végére visszatérhet a növekedési pályára – összegezte a tárca.

A kormány a jövőben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását és megőrzi az évről évre csökkenő hiány- és adósságpályát. Magyarország államadóssága tartósan, mintegy 10 százalékkal alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, a kormány célja, hogy ez a csökkenő tendencia tovább gyorsuljon – írta a Pénzügyminisztérium.

KSH: a GDP-arányos hiány 6,3 százalékos volt az első fél évben

Szintén kedden tette közzé a KSH a kormányzati szektor második negyedéves és egyben első félév pénzügyi adatait. Az előzetes adatok szerint

2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. első féléves hiánya.

A második negyedévi hiány 570 milliárd forintot tett ki, a GDP 3,1 százalékát – ismertette a KSH számait az MTI.

A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt az első fél évben. A bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 462 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 11 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkentek.

A kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 33 milliárd forint (1,0 százalék) volt, amit a hathavi “fegyverpénz” bázisidőszakban megvalósult kifizetése is befolyásolt. A pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése miatt. A folyó termelőfelhasználás 370 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal, a kamatkiadások pedig 832 milliárd forinttal, a 2,1-szeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 210 milliárd forinttal, 15,3 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.

Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

A második negyedévben a bevételek 1121 milliárd forinttal, 16,0 százalékkal nőttek. A kiadások 1429 milliárd forinttal, 19,6 százalékkal emelkedtek. Az egyenleg 308 milliárd forinttal, 1,5 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a KSH.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás