Itt vannak a középszintű matekérettségi első részének témakörei
Százalékszámítás, halmazok, statisztika, sorozatok, függvények – ilyen témakörökről kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi első, 45 perces részében, írja az Eduline.
A portál által megkérdezett szakértő szerint „alapvetően korrekt feladatokat kaptak az érettségizők, vannak olyan feladatok is, amelyekhez az általános iskolás tudás is elég, mivel egyszerűen szorzással, osztással vagy átlagszámítással megoldhatók.”
A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy vannak kisebb buktatók is a feladatsorban. A második, halmazokkal foglalkozó feladat szövegét például érdemes kétszer átolvasni, mert könnyen félremehet a megoldás, de van olyan feladat is, amely becsapós – figyelmeztet.
Középszinten 180 percük van az érettségizőknek. Az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, az első feladatlapra 45 perc, a másodikra 135 perc áll rendelkezésre.
Az első és második feladatlapon belül a rendelkezésre álló időt a diákok tetszés szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és a megoldás sorrendjét is meghatározhatják.
Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. Előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó, vagy egyszerű feladatválasztós feladat is. A II. feladatlap több témakört érint és több részkérdésből állnak a feladatok.
Az emelt szintű vizsga 240 perces.
Az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A diákok a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja hasonlóan a középszinthez.
Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz.
A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre.
A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.
A diákok mindkét szinten függvénytáblázatot, szöveges adatok megjelenítésére és tárolására nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak és erről nekik kell gondoskodniuk.
Forrás: MTI
Címlapkép: MTI/Balázs Attila
