Iskolai értékelő Antall Józsefről: 'Önállóan is tud gondolkozni, de sajnos ebben gyakran nincs köszönet'
Rendkívül értelmes, igen művelt. Önállóan is tud gondolkozni, de sajnos ebben
gyakran nincs köszönet. Politikai magatartásában erősen polgári.
A fenti idézet Léderer Emma tanszékvezető tollából származik, aki Antall József egyetemi értékelését kezdte ezekkel a sorokkal, amikor még senki sem tudta, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke lesz Antall Józsefből. Illetve talán ő maga tudta, ugyanis Erdődy Gábor történész szerint – aki jó kapcsolatot ápolt a néhai miniszterelnökkel – Antall a rendszerváltás előtt egészen régóta, tudatosan készült Magyarország kormányzására – írja az Újkor.
Antall Józsefnek a vérében volt a politika, hiszen anyai nagyapja, Szücs István népiskolai oktatásért felelős helyettes államtitkár volt, illetve országgyűlési képviselő, édesapja pedig, id. Antall József a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egyik alapítója volt. Utóbbi Henryk Sławik lengyel diplomatával közösen 1945-ig több mint 30 000 magyarországi lengyel menekült – köztük 5000 lengyel zsidó – életének a megmentéséről gondoskodott.
Antall József az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának elvégzése után a a Magyar Országos Levéltárban, aztán a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, utána pedig az Eötvös József Gimnáziumban tanított. Ennek a korszaknak egy szimbolikus jelentőségű történetét mesélte el Marinovich Endre közgazdász, aki Antall tanítványa volt:
1957 március második fele, történelemóra a III/A-ban. Antall József néhány napos távollét után – az a hír járta, hogy sokakkal együtt március 15. előtt őt is “begyűjtötték” – úgy érkezik, mintha mi sem történt volna. A táblához lép és franciául felírja Talleyrand híres mondását: “A politikában és a szerelemben nincs soha és nincs mindig.” Feleltetés, új anyag leadása. Az óra végén Antall József a táblára mutat: Ez a mondat egyébként megtalálható a Gyűjtőfogház (…) számú cellájának falán. (Tanárként soha többé nem találkoztunk vele.)
Marinovich anekdotáját Tóth Eszter Zsófia idézi fel kötetében, melynek tanúsága szerint a gimnázizm 1959-es érettségiző évfolyama hiába szerette volna tablóján szerepeltetni az egykori osztályfőnöküket, kedvenc történelemtanárukat, az Eötvös igazgatósága ezt megtiltotta. A diákság fellázadt, és a tilás ellenére Antall József portréjával együtt készítették el a tablót.
Mivel részt vett az 1956-os forradalomban, Antallt áthelyezték a Toldy Gimnáziumba. Itt a forradalom egyéves évfordulójára néma megemlékezést szervezett, és továbbra sem volt hajlandó marxista-leninista szellemben oktatni, ezért végül eltiltották a tanári pályától. A Szabó Ervin Könyvtár Vadász utcai könyvtárában helyezkedhetett el levéltárosként. Miután 1963-ban amnesztiával feloldották a tiltást, a dolgozók esti gimnáziumában taníthatott, de fő állása a Semmelweis Orvostörténeti Intézet és
Múzeumban volt, előbb kutatóként, majd később igazgatóként. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.
A politikába Csóri Sándor hívására kapcsolódott be, 1988-tól részt vett az MDF rendezvényein. Egy évvel később, októberben megválasztották a párt elnökének, majd az 1990-es választások győzteseként május 23-án alakíthatott kormányt. Halálát non-Hodgkin limfóma okozta, amelyet 1990 októberben, két nappal a taxisblokád előtt sikerrel műtöttek, azonban fél évvel később a betegsége kiújult. A blokád után egy nappal, október 28-án a Kútvölgyi Kórházban meginterjúvolták a pizsamás miniszterelnököt:
A híres interjú készítője, Feledy Péter elmesélte, hogy Antall József egy meglepően zsúfolt szobában kapott helyet a Kútvölgyiben, ahol még a televízió is rosszul működött. Ő maga kérte ezt a szobát, ugyanis korábban itt halt meg édesapja, majd édesanyja is, és végül még a kormányzati ciklus lejárta előtt, 1993. december 12-én ő is itt hunyt el.
