Aki játék és humor nélkül képtelen lett volna élni - ma lenne 83 éves Antal Imre
Antal Imre zongoraművészből lett televíziós személyeség, színész, humorista, érdemes művész. Sokan nevettünk a különböző műsorokban elmondott viccein, poénjain. „Imruska” ma lenne 83 éves.
1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen, tanulmányait is ott végezte. Orvosnak készült, s úgy vélte, csak osztályelsőként válhat érdemessé a középszerűséget nehezen tűrő orvosi hivatásra. Egyik unokabátyja zongorázni tanult, ő is el-eljárt az órákra. Érdeklődése felkeltette a tanárnő figyelmét, aki azt ajánlotta a szüleinek, hogy talán érdemes lenne a kis Imrét is a billentyűk elé ültetni. Így is történt, és ő gyorsan és örömmel haladt a tanulásban. Zongorájuk azonban nem volt, de a sors 1944-ben váratlan ajándékhoz juttatta a családot: megőrzésre megkapták egy ismerős família hangszerét, akiknek lakását bombatalálat érte, így már otthon is gyakorolhatott.
Először egy iskolai ünnepségen mutatkozott be, ennek híre eljutott a szegedi konzervatórium igazgatójához, Kollár Pálhoz is, aki megkereste szüleit.
https://www.youtube.com/watch?v=pFLM21f6imE
1947-ben kezdte meg konzervatóriumi éveit, minden nap bejárt Szegedre, miközben magántanulóként végezte az iskolát. 1951-ben befejezte a konzervatóriumot, és a család felköltözött Pestre. Az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, s 1959-ben kitüntetéssel végzett. Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, hét nemzetközi versenyről távozott értékes trófeával.
A zongorától a televízióig
A szüntelenül utazó zongorista idehaza a Fiatal Művészek Klubjában talált módot a feloldódásra, állandóan vicceket mesélt, és erre figyelt fel Békés József író, a televízió szerkesztője, aki azt mondta:
“figyellek téged, te olyan jól szórakoztatod itt a közönséget, gyere hozzám műsorvezetőnek”.
1965-ben a Könnyű-e együtt élni veled című házaspárbajszerű műsorban állt először kamera elé, s mivel az élő adásban semmi lámpalázat nem mutatott, rábízták a Köszöntő, majd a Halló fiúk, Halló lányok című ifjúsági program vezetését. Felívelő zenei pályafutása azonban váratlanul kettétört: 1970 körül görcsösödni kezdtek jobb kezén az ujjai, egyre nehezebben játszott, s hamarosan fel kellett adnia zongoraművészi ambícióit. 1972-ben megvált az Országos Filharmóniától és a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztályán kapott státuszt.
A televízió jól kamatoztatta verbális tehetségét, színészi vénáját. A művelt, több nyelven is tudó, kellemes, szellemes, udvarias csevegő az elmúlt évtizedek alatt az ország “Antalimi”-je lett, képességeivel feledtette apró termetét, jelentéktelen külsejét. Számtalan népszerű műsor vezetője volt (kedvencének a Szó mi szót tartotta), több tévéjátékban pedig színészként is játszott. A Bors című sorozatban Dániel Ede “tanár urat” alakította, s jellemszínészként kiváló alakítást nyújtott a Szevasz, Vera, a Szemüvegesek, a Circus Maximus című mozifilmekben. Vitrayval közösen vezette a szilveszteri tévéadásokat.
Lételeme a humor, az önirónia, de gyűlöli a gúnyt, más nevetségessé tételét. Kevesen tudják, hogy jó néhány viccmesélő verseny győztese, egy alkalommal öt órán keresztül mesélt vicceket egy színházban, alaposan lefárasztva közönsége nevetőizmait.
https://www.youtube.com/watch?v=MUIymCQi5YA
“Sokszor kényszerül az ember olyan utakra, amit humor és szeretet nélkül képtelen lenne túlélni.”
Utolsó éveiben kisnyugdíjasként élt, bár azzal, hogy a Magyar Televízió 2004-ben az Örökös Tag címet adományozta volt főmunkatársának, a vele járó havi juttatás lehetővé tette a méltatlan élethelyzet enyhítését. Több évtizedet megért népszerű műsora, a Szeszélyes évszakok is megszűnt.
Egy ideig még nagy terveket dédelgetett: megműttette duzzadt orrát, s az írásgörcs, ami miatt annak idején abba kellett hagynia a zongorázást, magától elmúlt, és lelkesen gyakorolni kezdett hangszerén. Egy 2004-ben megjelent lemezen hallható is a játéka, de a nagy koncert elmaradt.
Élete végén daganatos betegséggel küzdött, két hónapon át a Hospice alapítvány kórházában kezelték, sikertelenül. 2008. április 15-én, 72 éves korában elhunyt.
Forrás: MTI, Wikipedia
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
