Hadiállapotot vezetnek be Ukrajnában – Porosenko szerint teljeskörű háború jöhet

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta szerdán a hadiállapot bevezetéséről általa hozott rendeletet megerősítő jogszabályt. Az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt a parlament hétfő este szavazta meg. Az államfő előtt szerdán Andrij Parubij házelnök is aláírta a dokumentumot.

A hadiállapot, amely az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapot egy formája, Ukrajna tíz – Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő – megyéjében lesz érvényben 30 napi időtartamra.

 

A hétfői keltezésű elnöki rendeletben az szerepelt, hogy a hadiállapot aznap, vagyis november 26-án helyi idő szerint 14 órakor lép életbe, és 30 napig, azaz december 26-án 14 óráig tart. Jogi szakértők szerint a hadiállapot csak azután léphet életbe – utólagos hatállyal -, hogy az elnöki rendeletet megerősítő jogszabály megjelenik a hivatalos közlönyben. Ez várhatóan csütörtökön történik meg.

November 25-én a Kercsi-szorosban, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukránhadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán matrózt őrizetbe vették, kihallgatásuk után bíróság elé állítják őket. 

Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járműveire. 

Oroszország szárazföldi támadásra készül Ukrajna ellen?

Petro Porosenko ukrán elnök szerint azért kellett bevezetni a hadiállapotot, mert Ukrajnát egy nagyszabású szárazföldi agresszió veszélye fenyegeti Oroszország részéről.

Erről az ukrán államfő több ukrán televízióknak adott, kedd este sugárzott interjújában beszélt. Hangsúlyozta: az ország vezetésének kötelessége volt biztosítani a törvényi alapot az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy ellenálljanak egy lehetséges nagyszabású orosz agressziónak. 

Ukrajnát az Oroszországi Föderáció teljes körű háborúval fenyegeti

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Porosenkót az Ukrajina televízióból.

Az elnök megjegyezte, hogy a hírszerzéstől kapott bizonyítékok alapján “megkétszereződött” az orosz harckocsik száma Ukrajna határa mentén. Szavai alátámasztására a televíziós újságíróknak műholdas felvételeket mutatott, amelyeken állítólag orosz katonai támaszpontok láthatók Ukrajna határától 18 kilométerre az orosz oldalon. A felvételek az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján szeptember 17-én, 24-én és októberben készültek. 

Pontos adataink vannak arról, hogy a Kercsi-szorosnál múlt vasárnap történt incidens, az ukrán hajók elleni orosz támadás, csak a kezdet volt

– szögezte le Porosenko. 

Szabad kezet kap az ukrán elnök

A Kercsi öbölben történt orosz-ukrán incidens miatt életbe lépő hadiállapot révén Petro Porosenko ukrán államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is szabad kezet kap – mondta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa az M1 aktuális csatornán szerdán.

Fedinecz Csilla hozzátette: “az ukrán államfő egyes egyedül és azonnal tud intézkedni minden egyes tekintetben, szigorító lépéseket tud tenni, illetve a hadsereget is átcsoportosíthatja”.

A szakértő szerint a hadiállapot komolyságát is meg kell vizsgálni, hiszen az eredeti 60 napra szóló hadiállapotot az államfő 30 napra csökkentette, azért hogy a katonai készültség ne zavarja meg a közelgő márciusi választásokat. Igazi veszély esetén a választásnak másodlagosnak kellene lennie – értékelte. 

“Kérem, tűnjön el Ukrajnából, Putyin úr!”

Az ukrán államfő arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, ha találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Argentínában a G20-as országcsoport csúcsértekezletén, tolmácsolja neki üzenetét, hogy – mint fogalmazott –  “tűnjön el Ukrajnából” – számolt be szerdán az NBC amerikai televízióra hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség.

Porosenko az NBC-nek adott interjújában a Kercsi-szorosnál történt incidensről szólva ismételten kijelentette, hogy az ukrán hajók elleni orosz támadást Ukrajna katonai agressziónak tekinti, és kész megvédeni területét, demokráciáját és szabadságát. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az ország nem akart többé az “orosz birodalom része, orosz gyarmat” lenni. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak önmagát védi, nem akar senkit sem megtámadni. Porosenko kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai elnök elkötelezetten támogatja Ukrajna szuverenitását, területi épségét, és az ukránok küzdelmét szabadságukért és a demokráciáért. 

Kérem, tűnjön el Ukrajnából, Putyin úr!

– idézte Porosenko szavait az UNIAN.  

Az ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában – amiből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán – közölte: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésükkor biztosította őt afelől, hogy Washington teljes támogatást – beleértve a katonait is – nyújt Ukrajnának szuverenitása védelméhez az orosz agresszióval szemben.

Orosz lap: Kijev katonai bázis létrehozásáról tárgyal Washingtonnal

A kijevi kormány egy kelet-ukrajnai vagy egy, a Krím szomszédságában létesítendő amerikai katonai bázis lehetőségéről tárgyal az Egyesült Államokkal – közölte szerdán az orosz Izvesztyija című, a Kremlhez közel állónak tekintett napilap Ivan Vinnyikre, a Petro Porosenko Blokkja elnevezésű ukrán parlamenti párt képviselőjére hivatkozva.

Bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Azért, mert másképp hosszú távon nem tudjuk teljes értékűen szavatolni biztonságunkat az Oroszországi Föderáció politikája miatt

– jelentette ki Vinnyik a lapnak.

A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie – mondta. 

A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor azt közölte, Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra.

Az Izvesztyija úgy értesült. hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

(MTI)