Fideszes főcenzorok jártak a Magyar Nemzetbe

A szerző a Magyar Nemzet alapítójának, Pethő Sándornak a dédunokája, maga is a lapnál dolgozott az újság idén tavaszi megszüntetéséig. Szerinte a Magyar Nemzet 1938 óta többször szembekerült tradícióival, legmarkánsabban talán 2010 és 2015 között, amikor a Fidesz jelentősen beavatkozott a lap működésébe – írja a 444.hu.

Kézi vezérlés

Az újsághoz már 2010 előtt is érkeztek felső utasítások, a frissen hivatalba lépett miniszterelnök, Medgyessy Péter addig nem ismert titkosszolgálati múltját leleplező D-209-es aktát is befúlyta a szél az ablakon, de a lapnak nem sikerült kellő nyomatékkal tálalnia. Ezért Liszkay Gábor főszerkesztő, akkor Simicska Lajos tulajdonos bizalmi embere, egy másik újságírónak, Torkos Matildnak is odaadta a dokumentumokat, felhívva a figyelmét, hogy kellő nyomatékkal utaljon a dolog súlyosságára. Három nappal később aztán megjelent a Medgyessy állambiztonsági múltját leleplező, kormányválságot okozó cikk.

Schmidt Máriát és Pokorni Zoltánt álnéven csépelték

Pethő megemlíti, hogy szintén megrendelt cikk volt a „Horváth Zsolt” álnéven 2007-ben megjelenő írás, amiben az akkor éppen Orbán Viktorral szemben álló Schmidt Máriának üzentek azzal, hogy tudják, ő akarja megbontani a jobboldali egységet a 2006-os, második vereség után. „Egei Antal egyetemi hallgató” is írt egy cikket, amiben az “álságos” zsidóbarát “liberálisként” ábrázolt Pokorni Zoltán megállítását követeli „Egei Antal” bírálta Habony Árpádot is a 2002-esnél gyengébb kampány miatt, Deutsch (akkor még Deutsch-Für) Tamást pedig a jobboldal lidércének nevezte. Egeiről annyit ír Pethő, hogy itt is nyilvánvalóan álnéven írt üzenetről volt szó, de nem derült ki, hogy kitől származik valójában az írás. 

Heti egyszer egy főcenzor jelent meg

Orbán második miniszterelnökségére, 2010-ra aztán intézményesült a Fidesz kézi vezérlése. Pethő azt írja, hogy az eligazításokat hetente tartották, „egy-egy főcenzorként is fungáló vezető Fidesz-funkcionárius, nevezzük K-nak vagy G-nek, kedd délutánonként megjelent a szerkesztőségben, és »megadta a vonalat«: milyen témákkal érdemes foglalkozni, kikkel kellene interjút készíteni”.

A mértékét pedig jól jelzi, hogy „nemegyszer előfordult a komikus jelenet, hogy a laphoz megérkező főcenzor tájékoztatója közben kellett kiszaladnia a rovatához az egyik vezetőnek, hogy az általa korábban adott utasításokat módosítsa, mielőtt a kért cikket élesítenék az mno.hu oldalán”.

Sokan fellélegeztek Simicska ámokfutása után

Pethő azt írja, hogy egyes rovatoknál, leginkább az online szerkesztőségben bizonyos cikkek megírását szinte parancsba adták – írja a 444.hu. A 2010 után egyre keményebbé váló kézi vezérlés egyre több újságírót ábrándított ki a Fideszből, de a nyilvánosság előtt a bírálataikat nem jelentethették meg.

A szerkesztőség több mint fele Pethő szerint ezért élte meg felszabadulásként Liszkayék távozását és a Fidesz egyre elviselhetetlenebb gyámkodásának hirtelen megszűnését, mután Simicska legecizte Orbánt 2015-ben. Ezzel nyílt szakítássá vált a korábban már a szerkesztőségben is érezhető, egyre fokozódó szembeállásuk. A korábban letiltott cikkek pedig elkezdtek megjelenni.

Pető szerint ezután a lap szabadon tudott működni, mindaddig míg a Fidesz újabb győzelme után Simicska sunnyogott és esélyt sem adott a túlélésre, amely miatt a megmaradó szerkesztőség kénytelen volt a nevet hátrahagyna Magyar Hangként tovább működni.

A könyv bemutatóját 2018. november 14-én 17:30-tól tartják a Libri Könyvpalotában (1072 Budapest Rákóczi út 12.).