Akár félnapos is lehet a pénteki munkaidő Magyarországon

Startlap - Startlap
Egy magyar ügyben hozott precedens értékű döntést az Európai Unió Bírósága, amely alapján egy munkajogász szerint búcsút inthetünk a hagyományos munkarendnek.

Egy miskolci mozdonyvezető ügye egészen a Európai Unió Bíróságáig jutott, ahol meg is hozták a megfelelő ítéletet – írja a HR Portal

Történt ugyanis, hogy vasutas pert indított a MÁV-Start ellen, mivel munkaadója nem adta ki neki külön a napi 11 órás pihenőidőt. A cég viszont azt állította, hogy a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő.

Ezek alapján a MÁV-Start szerint döntésük egyáltalán nem érinti előnytelenül munkatársukat, mivel mindent egybevetve  többet pihen a munkavállaló, és csak a napi 11 órás pihenőidős jogcím sérül.

A Miskolci Törvényszék az ügyben az eljárás felfüggesztése mellett döntött, és az Európai Unió Bíróságához fordult. Kérdésük így szólt: az irányelv alapján a heti pihenőidővel egybefüggően rendelkezésre bocsájtott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e? Vagyis egy egységként lehet kezelni a kettőt?

 

Az Európai Unió Bírósága az általa meghozott ítéletben kimondja, hogy a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jog,
amelyek eltérő célokat követnek. 

 

 

A napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől.

A heti pihenőidő azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát. Következésképpen biztosítani kell a munkavállalók számára mindkét jog tényleges gyakorlását.

Ebből pedig egyenesen következik az, hogy a napi pihenőidő nem része a heti pihenőidőnek, viszont hozzáadódik, még akkor is, ha a napi pihenőidő közvetlenül megelőzi a heti pihenőidőt.

Fodor T. Gábor munkajogász szerint ez azt jelenti, hogy az átlagos hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve,

  • a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, mint naptári nap, ez a heti pihenőidő.
  • A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 0.00 óra előtt be kell fejeződnie
    tehát péntek 13.00 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat.

A munkajogász úgy gondolja, abban az esetben, ha a mostani törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében nem jelent mást, mint 
búcsút inteni az eddigi hagyományosnak tartott munkarendnek.

A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy 13.00 órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.

Fodor T. Gábor úgy véli – bár erről nincs információja – meglepő lenne, ha a magyar jogalkotó az ítéletet követően nem módosítaná a Munka Törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetét.

Ez is érdekelhet

képcím

Megindítja a pert az EP a Magyarországnak utalt uniós pénzek miatt

képcím

Könyvfóliázás: megint pert nyert a Líra

képcím

Óriási kártérítésre kötelezték Donald Trumpot