Egy jó hír, meg egy rossz hír: másként hat a Pegasus-botrány Párizsban és másként Budapesten
Getty Images
Hírek – érzelmi töltetüktől függetlenül – azért születnek, hogy az emberek tájékoztatást kapjanak az őket közvetlenül érintő, vagy egyszerűen csak információhoz jussanak a világban aktuálisan zajló eseményekről. Új sorozatunkban mostantól minden nap készítünk egy külön cikket, amely tartalmaz egy jó és egy rossz hírt is; a témákat úgy válogatjuk, hogy a homlokráncolás mellett rögtön mosolyt is csaljunk olvasóink arcára. Következzen tehát egy kellemetlen és egy örömteli beszámoló.
Jó hír
Vasárnap robbant a hír, hogy az NSO izraeli cég által kifejlesztett Pegasus nevű kémszoftverrel világszerte legalább 180 újságíró, 600 politikus és 85 emberi jogi aktivista, valamint 65 vállalatvezető okostelefonját törték fel. Voltak köztük franciák újságírók is, akik panasszal éltek. Ha kíváncsi vagy, hogyan reagált a párizsi ügyészség kedden, ebből a cikkből megtudhatod.
Rossz hír
A Pegasus-ügynek Magyarországon is voltak érintettjei, a célszemélyek között újságírók, ügyvédek, Gödöllő polgármestere, valamint a 24.hu-t kiadó Central Médiacsoport tulajdonosa is ott volt. Miközben a világsajtóban és számos országban kormányzati szinten is központi téma az megfigyelési botrány, itthon az ombudsman egyelőre nem vizsgálja az ügyet. Ha tudni akarod, miért, olvasd el ezt a cikket.
