Ungváry: Bayer Zsolt nyilas nagyapja tanította be a hüvelyi motozást a kiskőrösi gettóban

Ungváry Krisztián történész levéltári dokumentumokkal támasztja alá vasárnap reggel feltöltött videójában, hogy a fideszes publicista által a nagyapjáról, Gyimes Károlyról festett idillikus kép távol áll a valóságtól – írja a Telex, amely hétfőre egy nagy cikket is ígér a témáról Ungvárytól.

Bayer azt állítja, Gyimes gettóorvosként embereket mentett, majd az ÁVH székházából is négy hálás zsidó mentette meg, az Ungváry által feltárt dokumentumok éppen a férfi kegyetlenkedéseiről számolnak be.

Ez a történet Bayer Zsoltról szól, Bayer Zsolt élethazugságairól, de hogy konstruktív legyek, inkább arról, hogy megértsük Bayer Zsoltot

– fogalmaz a történész, aki megjegyzi, Bayer Zsolt előszeretettel minősít másokat felmenői alapján. Az Ungváry által összegyűjtött terhelő vallomások szerint Gyimes Károly, aki 1937-ben a kiskőrösi nyilas párt egyik fő alapítója és legfontosabb szervezője volt, maga tanította meg a kiskőrösi gettó személyzetének, hogyan kell elvégezni a hüvelyi motozást. 

Itt elérkezünk egy hungarikumhoz. A holokauszt történetében ugyanis csak Magyarországon fordult elő, hogy minden áldozatot az elhurcolása előtt testüregi motozásnak vetettek alá. Ez a lehető legbrutálisabb módon történt. A kesztyűket nem fertőtlenítették, a hüvelyi motozás nem elkülönítetten zajlott, 14 éves kortól az aggastyánig mindenkire vonatkozott, sokszor sérülésekkel is járt. És hozzátenném, az ebben való részvétel a tettesek oldaláról nem volt kötelező. Magyarán senkinek nem kellett vállalkoznia orvosként, hogy ebben a megalázó procedúrában részt vesz, Gyimes Károly azonban konkrétan a betanítását vállalta el a kiskőrösi gettóban.

Gyimes emellett – magyarázza Ungváry – Bayer korábbi állításával ellentétben nem 5 pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat. Egy vallomásban olyan esetről számolnak be, melynek során az orvos 500 pengőt fogadott el a segítségéért, de végül semmit sem csinált a beteggel.

Gyimest a háború után mégis felmentette a népbíróság, Ungváry azt mondja, ebben közrejátszhatott, hogy az orvos ’45 után antifasiszta ellenállói legendákkal “próbálta elkábítani a népbíróságot”, a terhelő vallomások egy része hiányzik is az ügyészségi aktából.

Ungváry Krisztián arról is beszél, Gyimes az ötvenes években önként jelentkezett besúgónak, “1953-tól legalább 1961-ig ő, mint hálózati személy, más néven besúgó, különböző fedőneveken jelentést tett az ÁVH-nak”. Elmesél egy olyan esetet, amely cáfolhatja, hogy csupán neutrális jelentéseket adott volna, ahogy azt unokája egy interjúban állította.

Kiderül továbbá, hogy Gyimes Károly 1961-ben kétrendbeli magzatelhajtásért és erre való felbujtásért 1 év felfüggesztett börtönt és 5000 forint pénzbírságot kapott. Ennek kapcsán Ungváry megjegyzi, 

Bayer Zsolt egy kicsit megértőbb lehetne abban a diskurzusban, amit jelenleg az abortusz kapcsán folytat, hogyha a saját nagypapája tevékenységére gondol.

Bayer két levelet említ, amelyek nagyapja megmentői szerepét támasztják alá. Ezek egyike egy gettórendőrtől származik, aki tehát a gettót fenntartó szervezet része, és mint ilyen, Ungváry szerint “inkább a vádlottak padjára kellett volna üljön”. A másikat egy olyan ember írta, aki személyesen nem volt jelen a kiskőrösi gettóban, csupán hallomásból értesült arról, amiről levelében beszámolt.

Ungváry úgy véli, Bayer Zsolt családfájának mélyebb megismerése által sokat megérthetünk abból, miért viselkedik ma Bayer Zsolt úgy, ahogy.

Miért is van, az, amit olyan sokszor látunk nála és eszmetársainál, hogy most mi jövünk, és nekünk dolgok járnak, budai ingatlan, ez az, amaz […]. Ez az elementáris belső sértettség magyarázható ezekkel a társadalmi traumákkal, amelyeken ezek a családok tettesként korábban keresztülmentek, és a lelkiismeretük valahogy nem adott nekik soha feloldozást.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi