75 éve született Gyulai István, atléta, sportriporter, sportdiplomata
Hetvenöt éve, 1943. március 21-én született Gyulai István atléta, majd népszerű televíziós sportriporter, sportdiplomata, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára.
Pályafutását atlétaként kezdte, a Bp. Honvéd, majd a BEAC rövidtávfutója volt, versenyzőként 28-szoros magyar bajnok lett. 1961 és 1969 között tagja volt a magyar atlétikai válogatottnak, az 1963-as Porto Alegre-i Universiadén aranyérmet, a 1965-ös budapesti versenyen ezüstérmet nyert a 4×100 m-es váltóval. 1964-ben a tokiói olimpián 400 gyorson állt rajthoz.
A sport mellett maradt ideje és ereje a tanulásra is. Diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-német szakán, majd elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját. Már gyerekkorától kezdve rajongott az idegen nyelvekért, franciául, oroszul, angolul, németül, olaszul és spanyolul is beszélt. Miután feladta a versenysportot, 1967 és 1970 között nyelvtanárként dolgozott egy szakközépiskolában.
1970-ben a Magyar Televízió sportosztályán helyezkedett el. Elsősorban a sport területén tevékenykedett, de időként a szórakoztató műsorok főosztálya is felkérte egy-egy műsorban való közreműködésre, emellett angol és német nyelven is vezetett műsorokat. Hangja húsz éven át összefonódott az atlétika, a műkorcsolya és a tenisz televíziós közvetítésével. Néhány másodpercbe sűrítve, hasznos és érdekes információkkal tudta felkelteni és ébren tartani a tévénézők figyelmét. 1990-1991-ben főszerkesztője volt az MTV sportosztályának, a Telesportnak.
1972 és 2004 között valamennyi téli és nyári olimpián ott volt: először riporterként, majd sportdiplomataként, de a 2002-es téli olimpián újra az ő hangjával élhették át a nézők a sporttörténelmi sikereket.
1977 és 1989 között a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség főtitkárhelyettese, 1989 és 1992 között főtitkára volt. 1991-től a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, 2001-től tiszteletbeli elnöke, a Magyar Sportújságírók Szövetségének örökös tiszteletbeli alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja volt.
Bár szerelme a televíziózás volt, 1991-ben elvállalta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkári posztját (a nemzetközi szervezet tanácsának már 1984-től tagja volt), amelyet haláláig betöltött. E tisztségében sokat tett a magyar olimpiai mozgalomért, minden lehetséges segítséget megadva hazájának, oroszlánrésze volt több nagy világverseny (az 1994-es mezeifutó vb, az 1998-as atlétikai Eb, a 2001-es IAAF ifjúsági vb, a 2004-es IAAF fedettpályás atlétikai vb) “hazahozatalában”.
Rendkívüli szaktudását, munkabírását, lenyűgöző nyelvismeretét világszerte elismerték, mindenhol széles körű megbecsülésnek örvendett. Az International Sport főszerkesztőjeként, a World Gymnastics tornamagazin alapító főszerkesztőjeként a nemzetközi újságíró szakmában is elismertséget szerzett.
Gyulai István gyomorrákban hunyt el 2006. március 12-én Monte-Carlóban, a nemzetközi atlétikai szervezetet haláláig irányította. Budapesten, a pesterzsébeti temetőben búcsúztatták el.
2002-ben Esterházy Miksa-díjjal, 2003-ban – sportdiplomáciai tevékenységéért – Magyar Örökség-díjjal ismerték el. 2006 áprilisában posztumusz a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt polgári tagozatával tüntették ki “a sport területén végzett sokoldalú munkássága és példamutató életútja elismeréseként”. Halála után lett Budapest XX. kerületének díszpolgára. 2011-ben az ő nevét vette fel egy pesterzsébeti általános iskola, 2006 óta a nevét viseli Debrecenben a Gyulai István Atlétikai Stadion és Edzésközpont.
Emlékét őrzi az évenként megrendezett Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj, 2016-ban a Magyar Sportújságírók Szövetsége Világnapi elismerés kitüntetését róla nevezte el.
Forrás: MTI
Címlapfotó: MTI – Földi Imre
