Nem csak a parlagfű kínozhat szeptemberben: ezek a növények is allergiát okozhatnak

A pollenallergia nem csak a tavaszi hónapokban okoz gondot: a nyár végi és kora őszi időszakban is jelentős a pollenterhelés. Bár a parlagfű az egyik legismertebb allergén növény Magyarországon, az allergiás panaszok kialakulásához több gyomnövény és más növény pollenje is hozzájárulhat.

Az egyes allergének ismerete azért fontos, mert a tünetek hátterében nem mindig ugyanaz a növény áll. A szeptemberi időszakban többféle pollen száll egyszerre a levegőben, ezért az allergiások számára hasznos lehet megismerni a leggyakoribb növényeket, azok szezonját és a védekezési lehetőségeket.

Miért jelentős szeptemberi allergén a parlagfű?

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Magyarország egyik legismertebb és legerősebb allergén növénye. Elsősorban bolygatott területeken, pl. utak mentén, mezőkön, kertekben és építési területeken fordul elő, mivel a talaj gyakori bolygatása és a ritkább növényzet kedvez a megtelepedésének és terjedésének.

A növény virágzása jellemzően a nyár második felében kezdődik, a pollenszezon pedig gyakran augusztus végén és szeptemberben a legerősebb. Egyetlen növény is nagy mennyiségű virágport képes a levegőbe juttatni, amelyet a szél messzire szállíthat.

A parlagfű pollenje azért jelent komoly problémát, mert sok ember immunrendszere érzékenyen reagál rá. A magas pollenkoncentrációjú napokon még azok is erősebb panaszokat tapasztalhatnak, akik egyébként csak enyhébb allergiás tünetekhez szoktak.

Milyen egyéb pollenallergének fordulnak elő Magyarországon szeptemberben?

Bár a parlagfű a legismertebb szeptemberi allergén, nem ez az egyetlen növény, ami allergiás panaszokat okozhat. A késő nyári és kora őszi időszakban több gyomnövény és más allergén növény pollenje a levegőben lehet.

Az egyes növények pollenszezonja részben fedheti egymást, ezért előfordulhat, hogy valaki egyszerre több pollenre is érzékeny. Gyakran ez a magyarázata annak, amikor valakinél a panaszok hosszabb ideig fennállnak.

Ürömfélék pollenje

Az ürömfélék a parlagfű mellett a késő nyári és őszi időszak fontos allergén növényei közé tartoznak. Virágzásuk gyakran egybeesik a parlagfű szezonjával, ezért azoknál, akik érzékenyek ezekre a növényekre, hosszabb ideig jelentkezhetnek allergiás tünetek.

Az ürömfélék főként gyomos területeken, réteken és utak mentén fordulnak elő. A parlagfűhöz hasonlóan szél útján terjedő pollenjük okozhat panaszokat.

Nem árt tudni, hogy a parlagfűre és az ürömre érzékenyeknél keresztreakció is előfordulhat, vagyis az egyik növény pollenje a másikhoz hasonló immunválaszt válthat ki.

Pázsitfűfélék pollenje

A pázsitfűfélék elsősorban tavasszal és nyár elején okoznak jelentősebb pollenterhelést, de bizonyos időjárási körülmények között szeptemberben is tüsszöghetünk miattuk.

A hosszabb ideig tartó meleg időszakok kedvezhetnek egyes fűfélék későbbi virágzásának. Emiatt azok, akik érzékenyek a fűpollenre, ősszel is tapasztalhatnak allergiás panaszokat.

A fűfélék pollenje főként füves területeken, réteken és kertekben lehet meghatározó.

Lándzsás útifű pollenje

A lándzsás útifű kevésbé ismert allergén növény, pedig pollenje sokaknál okozhat kellemetlen tüneteket. Gyakran megtalálható utak mentén, réteken, legelőkön és füves területeken.

Mivel széles körben elterjedt növény, nehezen kerülhető el. Pollenje gyakran más gyomnövények virágporával együtt van jelen.

Libatopfélék és disznóparéjfélék pollenje

A libatopfélék és a disznóparéjfélék szintén a nyár végi és őszi pollenidőszak alakjai. Jelentőségük főként száraz, meleg időben növekedhet, amikor nagyobb mennyiségű pollen kerülhet a levegőbe.

Ezek a növények kevésbé ismertek, mint a parlagfű, de bizonyos területeken nagy szerepet játszhatnak az allergiás tünetek kialakulásában.

Hol a legerősebb a pollenterhelés Magyarországon?

Mivel a parlagfű a mezőgazdasági területeket, elhanyagolt földterületeket, utak menti sávokat, építési területeket szereti, vannak olyan régiók, ahol hagyományosan nagyobb a pollenkoncentráció.

Magyarországon jellemzően magasabb pollenterheléssel lehet számolni egyes alföldi és dél-dunántúli térségekben, ahol nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek találhatók. A szárazabb, melegebb időjárás szintén kedvezhet a parlagfű terjedésének.

Fontos azonban, hogy a pollen nem marad egyetlen terület határain belül. A szél segítségével nagy távolságokra is eljuthat, így egy magas pollenterhelésű régió hatása távolabb is érezhető lehet.

A pollenterhelést több tényező befolyásolja:

• a meleg, száraz idő kedvez a pollenszórásnak;
• a szeles idő elősegíti a pollen terjedését;
• az eső átmenetileg csökkentheti a levegőben lévő pollenmennyiséget;
• a növényzet és a terület adottságai is hatással vannak az allergének mennyiségére.

Milyen tüneteket okoz a pollenallergia?

A pollenallergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszer túl intenzíven reagál egyes pollenekre. A szervezet idegen anyagként érzékeli ezeket az apró növényi részeket, és olyan gyulladásos folyamatokat indít el, amik kellemetlen tüneteket okoznak.

A leggyakoribb pollenallergiás panaszok:

• gyakori tüsszögés,
• vizesorrfolyás,
• orrdugulás,
• szemviszketés és könnyezés,
• torokkaparás,
• köhögés,
• fáradtság,
• koncentrációs nehézség.

A tünetek erőssége függhet attól, hogy valaki milyen pollenre érzékeny, mekkora a levegő pollenkoncentrációja, illetve mennyi időt tölt a szabadban.

Honnan tudhatjuk, melyik pollenre vagyunk allergiásak?

A tünetek önmagukban nem mindig árulják el pontosan, hogy melyik növény pollenje okozza a panaszokat. Ebben segíthet a tünetek időbeli megfigyelése és az ún. pollennaptár követése: ez egy olyan áttekintő táblázat vagy naptárszerű útmutató, amely megmutatja, hogy az év egyes időszakaiban mely növények pollenjei vannak jelen legnagyobb mennyiségben a levegőben. Szükség esetén kérjünk időpontot allergiavizsgálatra is!

Néhány jellemző támpont:

• a parlagfű főként augusztusban és szeptemberben okoz panaszokat;
• az ürömfélék gyakran átfedésben vannak a parlagfű szezonjával;
• a pázsitfűfélék hosszabb allergiaszezont okozhatnak, amely tavasszal kezdődhet és bizonyos esetekben őszig tarthat;
• az útifű és más gyomnövények jellemzően nyár végi és őszi időszakban lehetnek meghatározóak.

A kellemetlen allergiás tünetek kis odafigyeléssel csökkenthetők

A pollenek teljes elkerülése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a virágpor a levegőben nagy távolságokra is eljuthat, néhány egyszerű életmódbeli változtatással azonban jelentősen csökkenthető a kellemetlen tünetek erőssége.

Érdemes figyelni a pollenjelentéseket, különösen a szabadtéri programok megtervezése előtt, és a magas pollenterhelésű időszakokban lehetőség szerint kerülni a hosszabb kinti tartózkodást.

A szabadban töltött idő után a ruhacsere, a zuhanyzás és a hajmosás is segíthet eltávolítani a hajra, bőrre vagy ruházatra került pollenszemeket.

A szem védelmében hasznos lehet a napszemüveg viselése, amely csökkentheti annak esélyét, hogy a pollen közvetlenül a szembe kerüljön.

A lakás rendszeres takarítása, valamint az ágynemű gyakori mosása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb allergén maradjon a lakókörnyezetben.

A szellőztetést érdemes olyan időszakra időzíteni, amikor alacsonyabb a pollenkoncentráció, például késő esti vagy eső utáni órákra. Száraz, szeles időben célszerű kerülni a hosszabb ideig tartó ablaknyitást, mert ilyenkor több pollen juthat a lakás levegőjébe.

HIRDETÉS

 

A Reventil orrspray-vel újra fellélegezhetsz!

 

A pollenallergia kellemetlen orrtüneteinek enyhítésében segítségünkre lehet a vény nélkül kapható Reventil orrspray. A Reventil orrspray csökkenti az orrnyálkahártya gyulladását, enyhíti az orrdugulást, orrfolyást. Egyedülálló összetevője a természetes eredetű, sejtvédő molekula, az Ectoin®, amely mérsékli az orrnyálkahártya szárazságát, elősegíti annak regenerációját. A Reventil orrspray nem okoz hozzászokást, tartósítószer-mentes és gyermekek számára is alkalmazható.

 

Vény nélkül kapható gyógyászati segédeszköz /
Fotó: Phytotec Hungária Bt.

A KOCKÁZATOKRÓL

 

OLVASSA EL A HASZNÁLATI  ÚTMUTATÓT,

 

VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!