Nem az ágyaddal van baj: ezért okozhat alvászavart a modern életmódunk (x)
Ha este csak forgolódunk, könnyű azt hinni, hogy az alvászavar – azon belül az inszomnia (álmatlanság) – ott kezdődik, amikor lefekszünk.
Pedig sokszor már jóval korábban eldől, milyen lesz az éjszakánk: például ott, ahogyan napközben élünk.
Az alvás nem pusztán biológiai funkció. Az is alakítja, milyen munkát végzünk, mennyi stressz ér minket a hétköznapokban, mennyire vagyunk elérhetők napközben és milyen társadalmi elvárások között próbálunk helytállni.
FOMO, a XXI. századi „népfélelem”
A modern ember sokszor akkor sem pihen, amikor épp nem dolgozik. Pörgetjük a híreket, reagálunk az üzenetekre, görgetjük a social feedet, vagy csak keresünk még egy dolgot, amivel „hasznosan” tölthetjük az időnket – mert félünk, hogy lemaradunk valamiről. A FOMO, vagyis a ’fear of missing out’ ma már nemcsak social media jelenség, hanem életmóddá vált.
A gond csak az, hogy az idegrendszerünk ezt nem tudja egy „szemhunyással” kikapcsolni este.
A produktivitáskultusz az alvás ellen dolgozik
A „majd alszom a síromban” típusú mentalitás ugyan kezd kikopni, de a teljesítménykényszer új formában tovább él: mindig topon kell lenni, fejlődni kell, válaszolni kell, elérhetőnek kell lenni – munkában, családban, baráti társaságban.
Ebben a rendszerben az alvás sokaknál nem prioritás, hanem az a dolog, amiből „még le lehet csípni”. Pedig, ha rendszertelenül étkezünk, folyamatosan rohanunk, kevés időt fordítunk aktív testmozgásra és szabad levegőn töltött időre, egész este képernyőket nézünk, azzal napközben ássuk alá az éjszakai regenerációnkat.
Az alvásra a pénztárcád is hatással lehet
Vannak azonban olyan aspektusok is, amelyekre nem feltétlenül van ráhatásunk. Szeretünk úgy gondolni az alvásra, mint egyéni döntésre: mintha csak rajtunk múlna, mikor fekszünk le és mennyit pihenünk. A valóságban azonban az alvásunkat az a társadalmi és gazdasági közeg is erősen befolyásolhatja, amelyben élünk.
Más kihívásokkal néz szembe az, aki egy csendes, tágas otthonban él és rugalmas munkarendben dolgozik, mint az, aki kis lakásban, több családtaggal osztozva a téren, váltott műszakban dolgozó partner mellett vagy folyamatos anyagi bizonytalanságban próbál aludni. Az sem mindegy, milyen kollektív terheket cipelünk magunkkal: gazdasági bizonytalanság, infláció, politikai feszültségek, háborús hírek, globális válságok – ezek mind olyan háttérzajok, amik akkor is hatnak az idegrendszerünkre, ha nem tudatosítjuk őket.
Magyarul: az alvás nem mindig pusztán akaraterő kérdése. Ezért is különösen fontos, hogy körülményeinkhez képest megtegyünk mindent a jó alvásunk érdekében.
Mit tehetünk, ha az életmódunk az alvásunk ellen dolgozik?
A jó alvás alapja továbbra is az, hogy amennyire lehet, támogassuk a szervezetünk természetes ritmusát:
- alakítsunk ki követhetőbb napi rutint,
- csökkentsük az esti képernyőidőt (ma már blokkolót is beállíthatunk a túl sokat használt social oldalakon),
- mozogjunk rendszeresen, váltakoztatva az aerob és anaerob mozgásformákat,
- töltsünk időt a szabadban,
- alakítsunk ki megfelelő alvókörnyezetet: sötét, hűvös, zajmentes hálószoba, amit tényleg csak alvásra használunk,
- és mindenekelőtt teremtsünk valódi lelassulós rutint a nap végére!
Ha az életmódváltás önmagában nem elég, segíthet a Sedacur forte
Vannak időszakok, amikor a stressz vagy a túlterheltség mellett az életmódváltás önmagában nem elég az alvásunk javításához. Ilyenkor átmenetileg érdemes lehet a nyugtató-altató hatású gyógynövényekhez fordulni. Ilyen gyógynövények – a macskagyökér, a komló és a citromfű – kivonatát tartalmazza a Sedacur forte, vény nélkül kapható gyógyszer. A Sedacur forte nappal oldja a feszültséget, este pedig segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Nincs negatív hatással a napközbeni koncentrációra, és az autóvezetéshez szükséges készségeket sem befolyásolja.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Címlapkép: Elsősorban a modern életmódunk felelős az alvásunkért / Fotó: Shutterstock