Felejtsd el a rántottát: így marad a reggeli tojásodban a legtöbb tápanyag
Főzve, sütve, rántottaként vagy omlettként is imádjuk – szinte mindenkinek megvan a kedvenc tojásétele. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy az elkészítési mód nem csupán az ízt és az állagot határozza meg, hanem azt is, hogy mennyi kalória kerül a tányérra, illetve mennyi marad meg a tojás értékes tápanyagaiból.
Létezik egy olyan elkészítési mód, ami nem igényel hozzáadott zsiradékot, gyorsan megvan, és kíméletesen bánik a tojásban található vitaminokkal is.
A tojást sokáig magas koleszterintartalma miatt bírálták.
Egy körülbelül 60 grammos tojásban nagyjából 240 milligramm koleszterin található. Ma már inkább kiváló fehérjeforrásként tekintenek rá, különösen az izomépítés szempontjából. A tojást elsősorban magas fehérjetartalma miatt tartják értékes élelmiszernek. Egyébként a sárgája több fehérjét tartalmaz, mint a tojásfehérje, ezért érdemes az egész tojást elfogyasztani.
A jó minőségű fehérje mellett több fontos tápanyagot is tartalmaz, köztük A-, B- és D-vitamint, valamint foszfort és vasat. A tápanyagtartalom és a kalóriamennyiség azonban az elkészítés módjától is függhet.
Nem mindegy, hogy főzzük vagy sütjük
A főtt tojáshoz a tojást öt-tíz percre forrásban lévő vízbe kell tenni. Minél tovább fő, annál keményebb lesz a fehérje és a sárgája. Száz gramm főtt tojás körülbelül 155 kilokalóriát tartalmaz.
A tükörtojás elkészítéséhez rendszerint olajat vagy más zsiradékot melegítenek a serpenyőben. A tojást süthetjük csak az egyik oldalán, de akár meg is fordíthatjuk. A felhasznált zsiradék miatt ez a változat száz grammonként megközelítőleg 220 kilokalóriát tartalmazhat.
A rántottához a tojásokat felverik, gyakran kevés tejjel vagy vízzel, majd forró zsiradékban folyamatosan kevergetve sütik meg.
Száz gramm rántotta kalóriatartalma nagyjából 173 kilokalória. Az omlett hasonlóan készül, mint a rántotta, de sütés közben egyben marad. Gyakran kerül bele sajt, sonka, zöldség vagy különféle fűszernövény, ezért a kalóriatartalma nagyban függ a felhasznált hozzávalóktól.
Ezért számít, mennyi ideig éri hő a tojást
A tojás fehérjéi, például az ovalbumin és az ovotranszferrin hosszú aminosavláncokból állnak. Hő hatására elveszítik eredeti szerkezetüket, majd új módon kapcsolódnak egymáshoz. Ettől válik a tojásfehérje szilárddá.
A sárgája általában tovább marad lágy, mivel a tojás belsejében helyezkedik el, így később éri el a magasabb hőmérséklet.
A melegítés ugyanakkor a vitaminok mennyiségét is csökkentheti. Egy 2006-os kutatás szerint az A-vitamin-tartalom hőkezelés közben akár 20 százalékkal is visszaeshet. A D-vitamin még érzékenyebb lehet: a 40 percig sütött tojások D-vitamin-tartalma 61 százalékkal csökkent, míg rövid főzésnél a veszteség mindössze 18 százalék volt.
A posírozott tojás lehet az egyik legjobb választás
A posírozott, más néven buggyantott tojást héj nélkül, körülbelül 70-80 Celsius-fokos vízben készítik el. A tojást két és fél-öt percig hagyják a vízben, majd óvatosan kiemelik. Ez az eljárás nem igényel hozzáadott zsiradékot, és a rövid, kíméletes hőkezelés miatt a vitaminveszteség is kisebb lehet. Száz gramm posírozott tojás körülbelül 155 kilokalóriát tartalmaz, vagyis kalóriatartalma a főtt tojáséhoz hasonló.
Hogy melyik a legjobb elkészítési mód, az persze rengeteg mindentől függ. A főtt tojás fehérjéi könnyen emészthetők, míg a posírozás és a rövid ideig tartó sütés segíthet több vitamint megőrizni. A legkevesebb plusz kalóriával általában a főtt és a posírozott változat jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik buggyantott tojás könnyű étel. Az Eggs Benedict például pirítóssal, szalonnával és hollandi mártással készül, így a komplett étel jóval több kalóriát tartalmazhat, mint maga a tojás.
Friss még a tojás? Egy pohár víz elárulhatja
A tojás frissességét egy egyszerű vízpróbával is ellenőrizhetjük. Ehhez a nyers tojást egy pohár vagy tál vízbe kell helyezni. A friss tojásban még kevés a levegő, ezért az edény alján marad. Ahogy öregszik, a porózus héjon keresztül egyre több levegő kerül bele, ezért idővel az egyik vége felemelkedik, és a tojás függőleges helyzetbe áll.
Ha a víz felszínére emelkedik, az arra utalhat, hogy már sok gáz gyűlt össze benne, ezért jobb nem elfogyasztani.
A vízpróba önmagában nem jelent teljes garanciát, mivel nem minden romlási folyamatot mutat ki. Feltörés után ezért mindig érdemes ellenőrizni a tojás szagát és állagát is. A záptojásra emlékeztető, kénes szag egyértelmű figyelmeztető jel.
A keményre főtt tojás sárgája körül megjelenő zöldes szegély viszont nem azt jelenti, hogy az étel megromlott. Ez egy ártalmatlan kémiai reakció eredménye, amely hosszú főzés során alakulhat ki a sárgájában található kén és a fehérjében lévő vas között. A elszíneződés nincs hatással a tojás ízére vagy fogyaszthatóságára.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Gazdák mondása: „Ha július forró, akkor a tél...” - ezt...
A pszichológia szerint azok, akik mindig cserélgetik a telefonjukat...
A legrosszabb rövidnadrágok idősebb nők számára: nyáron...
Csütörtökön indul a roham az Aldiba: zseniális szúnyog elleni...
Ezért bírják évtizedekig az NDK-s háztartási gépek – sok...
