Világszerte megváltozik az időszámítás: 2027-től új szabályok lépnek életbe a koordinált világidőre vonatkozóan
2027-től új szabályok jönnek az időmérésben
2027. május 20-ától megszűnhet a szökőmásodpercek beiktatása, ami a világ digitális rendszereinek működését is érintheti. Az óráink ugyanúgy mutatják majd az időt, mint eddig, a háttérben azonban fontos változás történik. A nemzetközi időmérés szabályainak módosításáról a Súly- és Mértékügy Általános Konferencián (CGPM) döntöttek a franciaországi Versailles-ban 2026. október 15-én. A cél az, hogy a világ időmérési rendszere a jövőben kiszámíthatóbban működjön, és ne legyen szükség az időről időre beiktatott korrekciókra.
A döntés különösen a digitális technológiák szempontjából lényeges. A szökőmásodperc ugyanis hiába jelent mindössze egyetlen másodpercet,
bizonyos informatikai rendszerekben működési zavarokat idézhet elő.
Miért vezették be a szökőmásodpercet?
A változás középpontjában a koordinált világidő, vagyis az UTC áll. Ez az a nemzetközi időalap, amelyhez a világ számos óráját, informatikai rendszerét és kommunikációs hálózatát igazítják.
Az UTC rendkívül pontos atomórák mérésén alapul, a Föld forgásához igazodó csillagászati idő azonban nem teljesen egyenletes. Bolygónk forgási sebessége ugyanis folyamatosan, bár kis mértékben változik.
A két időmérési rendszer közötti különbség kiegyenlítésére vezették be a szökőmásodpercet. A nemzetközi szabályozás eddig legfeljebb 0,9 másodperces eltérést engedett meg az UTC és a csillagászati idő között. Ha a különbség megközelítette a határértéket, egy másodperccel módosították az időszámítást.
A tervezett változtatás lényege, hogy a jövőben jóval nagyobb eltérés is megengedett lesz, így a rendszer hosszú időn keresztül korrekció nélkül működhet.
Miért okozhat gondot egyetlen másodperc?
A legtöbb ember számára egy szökőmásodperc alig észrevehető változás. A digitális rendszerek azonban egészen másképp működnek: számos szolgáltatásnak rendkívül pontos időbélyegekre és összehangolt órákra van szüksége.
Ha egy rendszer nem megfelelően kezeli a rendkívüli időkorrekciót, az hibákat okozhat az adatfeldolgozásban vagy a különböző szolgáltatások összehangolásában.
A változtatás különösen az alábbi területeken lehet fontos:
- Számítógépes rendszerek: az időbélyegek és az egymásra épülő műveletek kezelése során fellépő hibák elkerülése miatt.
- Távközlés: a hálózatok működésének és az adatátvitel összehangolásához.
- Energiaellátás: az elektromos hálózatok és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek pontos időszinkronizálása érdekében.
- Közlekedés: az időalapú vezérlési, navigációs és kommunikációs rendszerek megbízható működésének támogatására.
A módosítás tehát elsősorban nem a mindennapi óráinkat érinti, hanem azokat a technológiai folyamatokat, amelyek észrevétlenül biztosítják a modern infrastruktúra működését.
Mi történik az órákkal és a telefonokkal?
A hétköznapi felhasználóknak várhatóan nem kell semmit tenniük. A mobiltelefonok, számítógépek és más internetkapcsolattal rendelkező eszközök többsége automatikusan szinkronizálja az időt, így a változás nem jelent majd külön beállítási feladatot.
A döntés nem azt jelenti, hogy 2027-ben egy órával előre vagy hátra kellene állítani az órákat. A 3600 másodperces, vagyis egyórás eltérés egy lehetséges hosszú távú határérték az UTC és a csillagászati idő között, nem pedig egyszeri, mindennapi időátállítás.
A legfontosabb különbség tehát az, hogy a világ időmérési rendszere a jövőben nagyobb mozgásteret kap a Föld forgásának természetes ingadozásaihoz képest.
Miért most szüntetnék meg a szökőmásodpercet?
A szökőmásodperc megszüntetésének gondolata nem új, de a közelmúltban a Föld forgásának változásai ismét előtérbe helyezték a kérdést.
A Hold és a Nap gravitációs hatása hosszú távon lassítja a Föld forgását. Az elmúlt években azonban a bolygó forgása a korábbi tendenciától eltérően kissé felgyorsult. Ez új helyzetet teremthetett az időmérésben.
A szakemberek attól tartottak, hogy a két időrendszer összehangolásához előbb-utóbb egy negatív szökőmásodpercre lehet szükség. Ez azt jelentené, hogy nem hozzáadnának egy másodpercet az időszámításhoz, hanem egyet kihagynának belőle.
Ilyen korrekcióra eddig nem került sor, ezért a bevezetése jelentős technikai kihívást jelentett volna. A különböző informatikai rendszereknek fel kellett volna készülniük egy korábban nem alkalmazott eljárásra, ami komoly fejlesztési költségekkel járhatott volna.
Mit érdemes tudni a szökőmásodpercről?
A változás megértéséhez érdemes néhány alapvető tényt ismerni:
- A szökőmásodperc nem azonos a szökőévvel: a szökőévben február 29. kerül a naptárba, a szökőmásodperc viszont az időmérés korrekciójára szolgál.
- 1972 óta alkalmazzák: a bevezetése óta összesen 27 alkalommal iktattak be szökőmásodpercet.
- Legutóbb 2016-ban volt rá szükség: azóta nem került sor újabb ilyen korrekcióra.
- A cél a stabilabb időmérés: a változtatással csökkenthető annak kockázata, hogy egy rendkívüli időkorrekció megzavarja a digitális rendszereket.
- A mindennapokban alig vesszük észre, a technológia számára mégis fontos lehet
A szökőmásodperc megszüntetése jól mutatja, mennyire összefonódott az időmérés és a digitális infrastruktúra. Miközben a hétköznapi életben egyetlen másodperc ritkán jelent különbséget, a globális hálózatok működésében a pontos és kiszámítható időalap alapvető követelmény.
A tervezett változás a legtöbb ember számára észrevétlen maradhat, a háttérben működő rendszereknek azonban jelentős könnyebbséget hozhat. A cél az, hogy az időmérés hosszú távon is megbízható maradjon, miközben a digitális szolgáltatásoknak egyre kevesebb rendkívüli korrekcióhoz kelljen alkalmazkodniuk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ha csak egy dolgot veszel a Lidlben csütörtökön, a 7999 forintos,...
Ha vettél ilyen ásványvizet, meg ne idd! Figyelmeztetést adott ki...
Több százezer magyar nyugdíjas járhat jobban, ha a Posta...
Nagy változás történt a rezsibefizetésnél: mostantól nem elég...
"Tömör fából készült burkolatot szereltem fel az öntöttvas...
