Egészen szélsőséges áremelések jöhetnek

Startlap Bubba
Nagyobb inflációt és gazdasági visszaesést jósolnak; egyre kevesebben tudják felfűteni otthonaikat; brutális drágulás az építőiparban; csőd szélén több civil szervezet. A legfontosabb rezsihírek.

Getty Images

Kezdjük rögtön egy, a teljes magyar lakosságot érintő aggasztó hírrel: a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése nagyobb inflációt és gazdasági visszaesést jósol 2023-ra – írja a 444.hu. A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, de 2023-ra már nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál, és a recesszió 2023 közepéig jellemző lehet a mostani stagnálás után. Ráadásul hamarosan a fizetésünk sem fog már annyit érni, mint eddig. Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5 százalékos lehet a reálbércsökkenés.

Sokkhatás alatt a lakosság és a vállalkozások

De nem csak a GKI borúlátó. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a lakosság számára a megélhetési költségek inflációja és a rezsi költségek emelkedése, a vállalkozásoknak pedig az energiaárak emelkedése és a nyersanyagárak inflációja okozhat sokkot, míg a kamatemelések mindkét csoport számára kockázatosak. Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója egy keddi konferencián azt mondta, Magyarországon év végén, de legkésőbb a következő év első felében lehetnek olyan negyedévek, amikor csökken a GDP – idézi az MTI. Hozzátette, az még kérdéses, hogy mindez a munkanélküliség alakulásában hogyan csapódik le.

Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke pedig többek között arról beszélt a rendezvényen, hogy az árak emelkedése pont a mindenkit érintő területeken a legintenzívebb: az alapvető szolgáltatások, a rezsi, az üzemanyag, az élelmiszerek, és a kamatok terén. A kormányzati intézkedések – árstopok és a részben megőrzött rezsicsökkentés – igyekeznek tompítani ezeket a következményeket, az árak emelkedése azonban ennek ellenére egészen szélsőséges nagyságrendet is ölthet.

Ami drágul, és ahol spórolhatunk

Összességében még 5-10 százalékkal nőhetnek az élelmiszerek árai – mondta Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese a Spirit FM Partvonal című műsorában. Példaként említette, hogy a tejtermékek esetében további áremelkedés várható, mert még csak most fog begyűrűzni a takarmányok árának növekedése, így a tej 180 forintos literenkénti felvásárlási ára 200 forintig is kitolódhat. Hasonló növekményre számít a húsfeldolgozásban is.

Getty Images

Köztudott, hogy az áremelések egyik fő oka az elszálló rezsi beépülése az árakba. Szerencsére, aki spórolni szeretne az alapvető élelmiszereknél, annak lehetősége van a minden nagyobb áruházláncnál kapható, jó ár-érték arányt képviselő sajátmárkás termékekhez nyúlni. A G7.hu összehasonlította, hogy a legtöbb háztartásban megtalálható, 30 alapvető élelmiszer, pár vegyiáru és papíráru sajátmárkás verzióját melyik áruházban mennyiért tudnánk most beszerezni. A termékek árait az Auchan, az Interspar, a Penny, a Lidl és a Tesco egy-egy áruházában személyesen rögzítették, szeptember 22-én.

Hideg napok

Az Eurostat friss adatsorából – amit a Pénzcentrum ismertetett – az derül ki, hogy az Európai Unióban meglehetősen kevés ország volt, ahol arányaiban többen lettek volna azok, akik nem tudják megfelelő hőmérsékletűre felfűteni otthonaikat. Magyarország azonban pont ezek közé a tagállamok közé tartozik, hazánkban ugyanis 400 ezer főről 500 ezerre nőtt ezeknek az embereknek az aránya. Ez a növekedés ráadásul 2020 és 2021 között ment végbe, amikor még szó sem volt rezsiemelésről. Idén télen viszont a korábbiaknál még kegyetlenebb lehet a helyzet – írja a lap.

Ugyan más okból, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épületeiben sem fognak a dolgozók túlzott melegre panaszkodni az előttünk álló télen. Korábban kormányrendeletben rögzítették, hogy az energiaválság miatt minden közintézményt legfeljebb 18 fokra lehet felfűteni, de az alaptörvénynek köszönhetően ez alól kivételt képezett az MNB. Kedden viszont az igazgatóság elfogadott egy energiahatékonysági- és takarékossági programot, amely értelmében mégis 18 fokban maximalizálnák a hőmérsékletet.

Építőipar, ingatlanpiac

Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését – írja az MTI. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerdai értékelése szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.

Getty Images

Egyedülálló és régóta várt lehetőség nyílik a kormány számára a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint, hogy az uniós Helyreállítási Alap forrásai révén nagy lendületet adjon a hazai lakások régóta sürgető energetikai felújításának. Ha jól használják fel a több ezer milliárdos forrást, nem csak a rezsi, de az energiahordozó-függőség és az energiaszegénység is csökkenthető. Van is ötletük, hogyan kellene.

A Pénzcentrum szakértők segítségével járt utána annak, hogy ingatlanpiaci szempontból milyen előnyökkel járhat a rezsikedvezményre jogosító igazolás. Mint kiderült, a papír megléte vagy nemléte akár tízmilliós különbséget is okozhat ezeknek az ingatlanoknak az áraiban. Illetve az is könnyebb helyzetbe kerülhet, aki szabadulna a nagyméretű házától, mert a szakemberek szerint az igazolással jelentősen csökkenthet az eladás időintervalluma.

Civil szervezetek: “Az utolsó pillanatig húzzuk”

Több dolog is közös a mélyszegénységben élő gyerekeket segítő, a hajléktalan családokat befogadó és a kisállatokat mentő civil szervezetekben – derül ki az RTL Házon Kívül riportjából. Az egyik, hogy közfeladatot látnak el – vagyis olyasmivel foglalkoznak, ami az állam vagy az önkormányzat dolga volna. A másik, hogy a rezsiemelés és a tankolásra vonatkozó szabályok szigorítása óta rengeteg alapítványnál és egyesületnél számolgatják, hogy meddig fogják bírni. Több civil szervezet máris a csőd szélére került.