MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Van olyan energiaár, amikor már olcsóbb új inget venni, mint a régit kimosni – állítja a Telex cikke. A lap szerint van olyan energiaár, amikor a többórás főzést igénylő gulyásban már olcsóbb az alapanyag, mint az elkészítéshez szükséges energia. Példákat is mutatnak, milyen világ lenne hétköznapi élethelyzetekben, ha állandósulna a kiugró energiadíj.

Túlságosan bátortalan intézkedések

Nyílt levélben fordult a megélhetési válság miatt Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A szervezetek  javaslataik figyelembevételével mielőbbi intézkedést követelnek a kormánytól. “Az európai munkavállalók példátlanul súlyos megélhetési válsággal néznek szembe. Az inflációt nem a bérek okozzák, a dolgozók a megélhetési válság elsődleges áldozatai, és különösképpen érintettek a rosszul fizetett, kiszolgáltatott helyzetű emberek” – áll az MTI-hez pénteken eljuttatott dokumentumban.

A dolgozók és szakszervezeteik Európa-szerte követelik egy hat pontos, a válság leküzdését és a munkavállalókért működő gazdaság létrehozását célzó terv elfogadását.  A két szervezet szerint az európai uniós energiaügyi miniszterek múlt pénteken a megfelelő irány felé tettek lépéseket, az intézkedéseik azonban túlságosan bátortalanok, így nem alkalmasak a megélhetési válság leküzdésére. A szervezetek szerint béremelésekre, ársapkákra, különösen az energiaszámlák költségeire, nemzeti és európai válságellenes intézkedésekre lenne szükség, valamint azon emberek támogatásra, akik küzdenek a számláik, lakbérük kifizetésével. Továbbá – mint írták – át kellene alakítani az unió energiapiacának működését és a szakszervezeteknek helyet kellene adni a válságkezelésben. Valamint arra is szükség van, hogy a különböző intézkedéseket a szociális párbeszéden keresztül tervezzék és hajtsák végre.

Gázársapka nélkül nem sokat ér az uniós rezsicsomag, Magyarországon meg pláne nem – állítják a hvg.hu cikkében. Azt írják, hogy az EU által eddig elfogadott javaslatok csak tüneti kezelést jelentenek, önmagukban nem fogják megzabolázni az energiaárakat. A megoldások közül ráadásul a magyar kormány saját verzióban többet már eleve alkalmaz. A csúcsidei áramfogyasztás visszafogása pedig olyan lépés, ami külön felszólítás nélkül, magától is végbemehet – amikor sorra elkezdenek bedőlni a kis cégek.

Az Energiahivatal kedvező energiaárakat lát

Míg szeptemberben több európai fővárosban is jelentősen emelkedtek a háztartásokat terhelő rezsiköltségek, addig a meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar háztartások továbbra is kedvező áron juthattak földgázhoz és villamos energiához – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-vel pénteken. Kiemelték: a magyar fogyasztók rezsiköltségei szeptemberben nem emelkedtek. A szeptemberi nemzetközi ár-összehasonlítás eredményei szerint a magyar fogyasztók a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás évi 2523 kilowattóra (kWh) esetén a második legolcsóbb árat (9,22 eurocent/kWh) fizetik a villamos energiáért. Azok a háztartások, akik 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok 10,63 eurocent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban.

A rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz szeptemberben is Magyarországon volt a legolcsóbb – írták. Átalagfogyasztás (63 645 megajoule) esetén a földgázért augusztusban továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat (2,53 eurocent/kWh). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,07 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a 2. legkedvezőbb ár. 

Lebeszélnek a halogatásról

A rezsiszabályok átalakítása hatással van az ingatlanpiacra: az energiatakarékos, modern otthonok felértékelődnek az elavult házakkal szemben. De vajon lényeges szempont lehet-e az is, hogy mikor vesszük meg új otthonunkat? –  teszi fel a kérdést a Bankmonitor. Elsőre mindenki nemet mondana, de elég csak a gázfogyasztás éves eloszlására – jellemzően télen többet használunk – és a fogyasztási jelleggörbére tekintenünk és máris beláthatjuk, hogy ezt a kérdést nem is olyan egyszerű megválaszolni. Azt írják, nem érdemes a rezsi miatt kivárni a vásárlással, sőt, inkább sietni érdemes.

A bankok nem változtatnak

A rezsidémon elérte a bankfiókokat is, így veszélybe került a fizikai ügyintézés, ha a bankok úgy döntenek, hogy a megemelkedett energiaköltségek miatt rövidítenek a nyitvatartáson. A Pénzcentrum megkérdezte a magyar bankokat, kell-e erre számítani? A válaszokból kiderül, hogy bár a pénzintézetek is készülnek a rezsiharcra, de a nyitvatartásban egyelőre nem lesz változás.

Szállás, étterem, sport

39 év után, november elsején végleg bezár Sopron ikonikus szállodája, a Lövér Hotel. Az éves energiaköltségük 80 millióra 420 millióra nőtt volna, és ezt nem tudták volna kigazdálkodni – indokolták a döntést. Szintén november 1-jétől bezár a soproni Tűztorony és minden más múzeum is – erről a Telex számolt be.

A soproni szállodabezárás csak egy példa a sok közül arra, hogy az infláció és a rezsicsökkentés  betehet a hazai turizmusnak. Ezt a témát járja körül az Mfor.hu cikke, amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy az őszi szezon kilátásait az őszi iskolai szünet elhalasztása is ronthatja.

Gerendai Károly szerint – akinek a négy éttermében havi 25 millióval nő a rezsi -, fel lehet úgy fogni a helyzetet, hogy dráma van és minden helyet be kell zárni. A vállalkozó mégis azt gondolja, van esély arra, hogy megtaláljanak egyfajta nyugalmi állapotot – írja a 24.hu. Azt elismerte, hogy ők még mindig nagyobb eséllyel fogják bírni ezt a versenyt, mint a családi kisvállalkozások.

Mintegy 800 ezren fordulnak meg többé-kevésbé rendszeresen a magyarországi fitnesztermekben, amelyek üzemeltetői a világjárvány alatti részleges és teljes zárvatartásokat még ki sem heverve máris újabb kihívással, az energiaár-robbanással néznek farkasszemet – írja a Világgazdaság. A cikk arra mutat rá, hogy önerőből ezt a krízist túlélni már a legizmosabb piaci szereplőknek sem sok esélyük lesz.

Ahol jó szelek fújtak

Október 5-én 14:00 és 15:00 között ingyen volt az áram Dániában – számol be a DR dán csatorna oldala. Kristian Rune Poulsen, a Green Power Denmark ipari szervezet tanácsadója szerint a jelenség hátterében az Észak-Európa nagy részén uralkodó szeles idő állt. Nem ez az első alkalom, amikor bebizonyosodott, hogy az alternatív energiaforrások megfelelő körülmények között extrém módon le tudják nyomni az energia árát – olvasható az Alternatívenergia.hu cikkében, megjegyezve, hogy bár az érintett időszakban az áram ára 0 korona volt, nagyjából 1 koronát és 40 örét (mintegy 79 forintot) így is fizetni kellett a szállítás és az adó miatt.

Ez is érdekelhet:

Esélytelen az átlag felett fogyasztók rezsiszámlájának csökkentése

Elolvasom