Új szabályozás érkezik, eltűnhet a Revolut egyik fontos előnye a hazai bankokkal szemben
Új adózási szabályozás készül, amely kifejezetten hátrányosan érintheti a Revolutot – sőt, akár más neobankokat is, például a magyar BinX-et. A kormány tavaszi adócsomagjának 79. paragrafusa a tranzakciós illeték megfizetésének új szabályait rögzíti, és célja, hogy a fintech szereplők – akik eddig nem vagy csak részben fizettek ilyen adót – a jövőben ne tudják elkerülni azt. A törvényt az Országgyűlés már elfogadta, jelenleg Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására vár – írja a Telex.

A hazai bankok hosszú ideje nehezményezik, hogy a Revolutra – külföldi háttere miatt – sok magyar szabályozás vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan vonatkozik. Ilyen eltérések lehetnek például a bankadó, az extraprofitadó, a tranzakciós illeték, egyes kamatstopok, az ATM-telepítési kötelezettségek, a magyar nyelvű ügyfélszolgálat előírása vagy az adatkezelési szabályok betartása.
Ehhez csatlakozhat a jövőben az úgynevezett „öt csapás” néven ismert kibervédelmi csomag is.
A kormány már korábban is tett lépéseket az ATM-hálózat bővítésére, most azonban az NGM új, a kistelepülésekre vonatkozó előírásokat határozott meg. Ezek a banki szereplők számára komoly kihívást jelenthetnek, de még kérdéses, hogy az MNB miként szabja ki ezeket a feladatokat, és hogy a Revolut is bekerül-e az érintett szereplők közé.
A tranzakciós illeték körül is áll a bál
A tranzakciós illeték körül jelenleg is vita zajlik. A Revolut állítása szerint minden vonatkozó tétel után megfizeti az illetéket, míg a magyar bankok úgy vélik, hogy a fintechek – például a belső rendszerükön belüli pénzmozgások esetén – gyakran mentesülnek az adó alól. Egy magyar banknak akkor is fizetnie kell, ha két ügyfele egymásnak utal, a Revolut viszont az ilyen belső elszámolásokat technikailag nem tekinti tranzakciónak.
A most elfogadott, de még hatályba nem lépett törvény szövege egyértelműsíti, hogy minden olyan fizetési művelet után illetéket kell fizetni, amely egy fizetési számlán egyenlegcsökkenést okoz – függetlenül attól, hogy az valódi pénzmozgással járt-e vagy sem. Ez azt a gyakorlatot célozza, amikor a neobankok nem könyvelnek „klasszikus” utalást, csak belső elszámolást végeznek.
A gyakorlatban azonban még kérdéses, hogy az új szabályozás mekkora bevételt jelent majd az államnak, illetve mennyire sikerül ténylegesen kivetni az illetéket a Revoluthoz vagy más neobankokhoz hasonló cégekre. Az is elképzelhető, hogy ezek a szolgáltatók új módszereket találnak az adó kikerülésére.
