Optikai illúzió a boltban: így vernek át a csomagolással, észre sem veszi a legtöbb vásárló
A szupermarketekben és diszkontokban gyakran alkalmaznak különféle csomagolási megoldásokat, amelyek megtévesztőek lehetnek. A legtipikusabb példa, amikor a doboz vagy a zacskó jóval nagyobbnak mutatja a tartalmát, mint amennyi valójában benne van – írja a Chip.
Ehhez jön még a zsugorinfláció-jelenség: a tartalom ilyenkor szinte észrevétlenül csökken, miközben az ár változatlan marad. Ezekről sok fogyasztó hallott már, de van egy másik, kevésbé ismert trükk is, amelynek alapja egy optikai illúzió, az úgynevezett Bezold-effektus.
De mi is az a Bezold-effektus?
A hatást a 19. században fedezte fel Johann Friedrich Wilhelm von Bezold, német fizikus és meteorológus. A lényege, hogy egy szín hatása megváltozik attól függően, milyen színek veszik körül. Ha apró színes elemek, például pontok vagy vonalak kerülnek egymás mellé, a szemünk nem külön-külön érzékeli azokat, hanem összemossa őket.
Ennek eredményeként a színek világosabbnak, sötétebbnek vagy élénkebbnek tűnhetnek, attól függően, milyen árnyalat áll mellettük.
Ezt a pszichológiai jelenséget a csomagolástervezők is ügyesen kihasználják.
Ezért tűnik szebbnek a gyümölcs a boltban
Az egyik legtipikusabb példa erre a jelenségre a mandarin és a narancs csomagolása. Ezeket rendszerint erős, élénkpiros hálóba teszik, amelynek hatására a gyümölcsök mögötte sokkal narancssárgábbnak és érettebbnek tűnnek. Hasonló trükk figyelhető meg más termékeknél is: például a citromoknál, a mini uborkáknál vagy a hagymánál: mind színes hálóban kerülnek a polcokra. A boltban tehát a zöldség szinte világít a polcon, ám kibontás után sokszor fakóbbnak, kevésbé étvágygerjesztőnek hat.

Bőrön is jól látszik
A Bezold-effektust nemcsak gyümölcsök esetében lehet tetten érni. Ha egy arcképet különböző színű csíkokkal fedünk be, ugyanaz a bőrszín egészen más árnyalatúnak tűnhet – hol sápadtabbnak, hol élénkebbnek. Ez jól mutatja, mennyire erős hatása van annak, milyen környezetben látjuk a színeket.
Éppen ezért használják a gyártók ezt a trükköt a vásárlói döntések befolyásolására: a csomagolás célja, hogy a termék frissebbnek, ízletesebbnek és vonzóbbnak hasson.
A boltban sétálva hajlamosak vagyunk a szemünknek hinni – a gyártók pedig pontosan erre építenek. Az optikai illúzióval azonban könnyen előfordulhat, hogy a kosarunkba kerülő áru otthon már kevésbé tűnik ínycsiklandónak. A tudatos vásárló ezért nemcsak a csomagolásra, hanem a gyümölcs és zöldség tényleges színére, tapintására és illatára is figyel. Így elkerülhető, hogy a Bezold-effektus „színes szemüvegén” keresztül ítéljük meg az árut.

