„Nem vettem semmit, de a bolt 9 ezer forintot kért a tanácsokért”
Bemegyünk egy üzletbe, kérdezünk, kipróbáljuk a terméket, meghallgatjuk az eladó tanácsait, majd néhány kattintással mégis az interneten vásárolunk. A jelenség évek óta komoly fejtörést okoz a kereskedőknek, egy német üzlet pedig most szokatlan módszerrel igyekszik fellépni ellene: pénzt kér a tanácsadásért.
A megoldás elsőre furcsának tűnhet, ugyanakkor egyre több olyan kis szaküzlet kerül nehéz helyzetbe, amely szerint a vásárlók használják a boltban dolgozók tudását és idejét, de a végén máshol költik el a pénzüket. A kérdés az, hogy a személyes segítség valóban külön szolgáltatásnak számít-e, amelyért fizetni kell.
Mi az a showrooming, és miért vált ekkora problémává?
A jelenségnek már neve is van: showrooming. Ez azt jelenti, hogy
a vásárló elmegy egy hagyományos üzletbe, megnézi a terméket, kézbe veszi, kipróbálja, kérdéseket tesz fel az eladónak, majd végül online rendeli meg ugyanazt
– gyakran azért, mert az interneten néhány euróval, illetve pár ezer forinttal olcsóbb.
A gyakorlat különösen azon az ágazatokban terjedt el, ahol fontos a személyes tapasztalat: ilyenek például az elektronikai eszközök, a cipők, a sportfelszerelések, a gyermekeknek szánt termékek, amikor ilyesmit vásárolunk, gyakran szorulunk segítségre a döntés során.
Az üzletek számára azonban ez komoly kihívás. Egy szaküzlet fenntartása költséges: fizetni kell a helyiség bérleti díját, az alkalmazottakat, a készletet és természetesen azt a tudást is, amelyet az eladók a vásárlóknak átadnak. Ha a vásárló ezt az információt megszerzi, majd máshol vásárol, a kereskedő szerint a befektetett munka nem térül meg.
Egy német üzletben már 25 euró a tanácsadás ára
Egy németországi iskolai felszereléseket árusító szaküzlet tulajdonosa, Stefanie K. úgy döntött, változtat a megszokott gyakorlaton – számolt be a Heute. Elmondása szerint többször előfordult, hogy egyes vásárlóknak
egy órán keresztül adtak részletes segítséget, az eladók megmutatták a termékeket, összehasonlították a lehetőségeket, válaszoltak a kérdésekre, de a vevő üres kézzel távozott.
A probléma nem az volt, hogy valaki meggondolta magát, hanem az, hogy sok esetben később ugyanazt a terméket online vásárolták meg olcsóbban.
A tulajdonos ezért bevezetett egy 25 eurós (kb. 9 ezer forint) tanácsadási díjat. Ez nem egy állandó pluszköltség, ha a vásárló végül mégis vesz valamit az üzletben, az összeget teljes egészében jóváírják a vételárból.
A cél nem az, hogy büntessék az érdeklődőket, hanem hogy értéket adjanak annak a munkának, amelyet az üzlet dolgozói végeznek.
Minden harmadik vásárló kért már tanácsot, majd online vásárolt
A showrooming nem csupán a kereskedők tapasztalata, már kutatás is van erről a vásárlói magatartásról. A német hírügynökség által készített YouGov-felmérés szerint a fogyasztók jelentős része használja a hagyományos üzletek segítségét és tanácsadását, majd végül online vásárol: Németországban
nagyjából minden harmadik fogyasztó kért már tanácsot hagyományos üzletben, majd az árak összehasonlítása után online vásárolta meg a választott terméket.
A vásárlók oldaláról nézve mindez magától értetődő: az internet lehetőséget ad arra, hogy néhány kattintással összehasonlítsuk az árakat, értékeléseket olvassunk, és megtaláljuk a legkedvezőbb ajánlatot, miért ne élnének a lehetőséggel, főleg drágább termékek esetén.
Nemcsak terméket adnak el, hanem tudást is
A kereskedők szerint azonban az árkülönbség mögött gyakran az áll, hogy az online szereplőknek alacsonyabb költségeik vannak, miközben a személyes tanácsadást biztosító üzletek fenntartják a szakértői szolgáltatást, amelyre a vásárlók döntés előtt támaszkodnak.
Egy szaküzlet értéke sok esetben nem pusztán abban rejlik, hogy egy termék fizikailag ott van a polcon. Az eladó tapasztalata segíthet elkerülni a rossz választást, időt takaríthat meg a vásárlónak, és olyan szempontokra hívhatja fel a figyelmet, amelyek egy internetes keresésből nem mindig derülnek ki.
Ez különösen fontos lehet olyan termékeknél, ahol nem csak az ár számít. Egy megfelelő iskolatáska kiválasztásánál például számíthat a gyermek életkora, testalkata vagy használati szokása, egy technikai eszköznél pedig az, hogy pontosan mire szeretné használni a vásárló.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Gazdák mondása: „Ha július forró, akkor a tél...” - ezt...
A pszichológia szerint azok, akik mindig cserélgetik a telefonjukat...
A legrosszabb rövidnadrágok idősebb nők számára: nyáron...
Csütörtökön indul a roham az Aldiba: zseniális szúnyog elleni...
Ezért bírják évtizedekig az NDK-s háztartási gépek – sok...
