Otthon 2020. január 16.

20 szuper bútor a nappaliba

Balázs Otthon 2020. január 16.
Oké, van egy lakásunk, sőt még elég nagy ahhoz is, hogy külön nappalink legyen benne, de mivel pakoljuk tele?

Nem szarkasztikus kiszólásnak szántuk a fentieket, mert például, ha a lakhelyünk egy másfél szobás panelkocka, ott bizony nem igazán van lehetőség nappali kialakítására, már legalábbis abban az értelemben, ami a nappali nem szó szerinti jelentéséből fakad. Ugyanis ezt a helyiséget kezelhetjük úgy, hogy azért nappali, mert itt tartózkodunk nappal, itt élünk és csinálunk mindenfélét, aztán estére visszavonulunk a hálószobába. Ebben az esetben minden lakásban van elvileg nappali, max néha összecsúszik a hálóval (pl. garzonoknál), ha azonban olyan szobára gondolunk, ami kizárólag csak arra való, hogy ott leheveredve tévézzünk, olvassunk valamit, vagy fogadjuk a barátainkat, ilyet már helyhiány miatt nem mindenhol lehet kialakítani.

Éppen ezért érdemes végiggondolni a lehetőségeinket, mit szeretnénk kihozni a nappalinkból, mire akarjuk azt használni, mennyire praktikus az elképzelésünk a lakásunk kapacitásainak tükrében, majd összeegyeztetni ezeket a takarónk méretével és dönteni.

Ugyan nem vagyunk hatalmas lakberendezési szaktekintélyek, de annyit azért jó tanács gyanánt megjegyeznénk, hogy érdemes törekedni arra, hogy valamiféle egységes arculata legyen a nappalinknak, szóval próbáljuk ne össze-vissza keverni a stílusokat és a nagyitól örökölt kádárbarokk fotel mellé ne tegyünk indusztriál dohányzóasztalt.

Manapság egyébként, már ami a bútorokat illeti, leginkább a skandináv és a rusztikus berendezés tűnik menőnek, nem beszélve az indusztriálról, bár ahhoz, hogy az utóbbiért komolyabb szerelem kapjon lángra a szívünkben, érdemes egyfajta rajongó megszállottsággal viseltetni a viktoriánus Anglia ipari látványvilága iránt.

Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy maga a stílus azért jött létre, mert az ipari termelés csökkenését követően bezárt gyárak épületeit próbálták meg a 80-as években így lakhatóvá varázsolni Amerikában és Angliában.

Ennek megfelelően olyan helyiségekben érdemes gondolkodni, ha ezt a megközelítést választjuk, amelyek az átlagosnál nagyobb belmagassággal rendelkeznek, nem kell idegenkedni a fém és a bőr használatától, valamint szeressük, ha a szekrényünk úgy néz ki, mint egy szénszállító csille.

A skandináv stílus azok számára lehet kedvező, akik megnyugvást találnak az élére állított északi formákban és mindezt a hivalkodó színárnyalatok elutasításával képesek abszolválni. Természetesen készüljünk a sötétebb kontúrok teljes hiányára, hiszen a világosabb színeknek itt konkrét kompenzációs szerepük van, mivel a területre jellemzően kevés napsütést ezzel próbálják valahogyan ellensúlyozni.

A rusztikus vonalat nem kell túlbonyolítani, erre a hangulatra a leginkább úgy lehet szert tenni, ha természetes anyagokból (fa, kő) készült bútorokat szerzünk be és megpróbálunk általuk olyan hangulatot generálni, ami félúton van egy tájház és egy klasszikus hétvégi ház között.

Díszítés gyanánt meg használhatunk mindent, amire ilyenkor csak gondolni tudunk a fonott kosaraktól kezdve az ódonnak tűnő stokikon át a fali dísztányérokig és vázákig bezárólag.

Akármelyik stílust válasszuk is (és természetesen a fentebb bemutatottakon túl akad még pár, amit nem árt megtekinteni), legyünk következetesek, határozottak és tartsunk ki mellette. Ha így teszünk, és nem toljuk túl (a bútorokkal púposra pakolt nappali legalább annyira frusztráló, mint az ürességtől kongó), illetve figyelünk a személyes igényeinkre (nem veszünk hodály méretű könyvespolcot, ha nem igazán vannak könyveink és vice versa), akkor minden adott ahhoz, hogy a nappalink szakasztott úgy nézzen ki, ahogyan csukott szemmel már most elképzeljük. Kellemes ábrándozást és bútorválogatást, már ha szeretjük még a klasszikus formákat és nem a hamarosan érkező robotbútorokra gyúrunk.

Keresés az oldalon