A Lidl és új aranybányára lelt: ez hozza az igazi bevételt, nem az élelmiszer-értékesítés
Pár éve még szokatlanabb volt, ha valaki egy élelmiszerboltban nemcsak a heti bevásárlást intézte el, hanem például szerszámot, konyhai kisgépet vagy játékot is vásárolt. Ma már a nagy láncok tudatosan építenek arra, hogy az élelmiszerek mellett minél több más terméket is kínáljanak.
A matracoktól és forrólevegős sütőktől az ágvágó ollókon és szendvicssütőkön át a játékokig és az iskolai felszerelésekig egyre szélesebb ez a kör. Csehországban az Albert, a Billa, a Lidl és a Penny Market esetében a nem élelmiszer jellegű termékek aránya elérheti a teljes kínálat 15 százalékát is. Gyakorlatilag ugyanez a modell működik Magyarországon is, csak kicsit más szereplőkkel, nálunk a Lidl és az Aldi között zajlik az igazi verseny. A Lidl magyar oldalán külön non-food kínálat szerepel, az Aldinál pedig rendszeresen megjelenik az úgynevezett középső sor termékköre.
Az inflációs időszakban a láncoknak komoly nyomással kellett szembenézniük
Mivel az alapvető termékeknél az árérzékeny vásárlók miatt nehéz volt jelentősen emelni az árakat, a kereskedők olyan termékeket kerestek, amelyeken magasabb árrést érhetnek el. A nem élelmiszer jellegű áruk ebben különösen jók, mivel egy szerszám, egy kisebb háztartási gép vagy egy szezonális kerti termék esetében egészen más az árképzés, mint az olyan alapvető élelmiszereknél, amelyeknél a vásárlók folyamatosan figyelik az árakat.
„Az inflációs válság csökkentette a láncok élelmiszereken elért árrését. Nyomás alatt voltak a magas árak miatt, és ezek növekedését legalább részben éppen az árrések csökkentésével próbálták tompítani.
Annak érdekében, hogy legalább bizonyos értékesítési volumeneket fenntartsanak, elkezdtek jobban odafigyelni a kínálat bővítésének más lehetőségeire.
Ha már sikerül magunkhoz csábítani egy vásárlót – ami egyre drágább –, akkor érdemes neki valami mást is kínálni. Ideális esetben olyat, amin magasabb az árrés, és amivel kompenzálni lehet az alapvető élelmiszerek támogatását” – mondta Tomáš Prouza, a Cseh Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke.
Prouza szerint egyes alapvető élelmiszereket, például a vajat, a csirkehúst vagy a cukrot a láncok akár több tíz százalékos negatív árréssel is értékesíthetnek, míg más élelmiszereknél a pozitív árrés legfeljebb 15 százalék körül alakul. A nem élelmiszer jellegű termékeknél ugyanakkor ennél jóval magasabb lehet a kereskedők keresete.
A Lidl rájött, mekkora üzlet van benne
A folyamat egyik legaktívabb szereplője a német Schwarz Gruppe érdekeltségébe tartozó Lidl.
A Lidl arra épít, hogy a vásárló inkább egy helyen szerezzen be mindent, mintsem külön szaküzleteket keressen fel.
Így fordulhat elő, hogy valaki ugyanabban az üzletben vesz joghurtot, ahol néhány perccel később már egy kerti vagy barkácseszközt is a kosarába tesz.
A Lidl különösen erős a barkács- és kerti termékek területén. Ezeket Európa-szerte saját Parkside márkája alatt értékesíti. Az Euromonitor 2022-ben a Parkside-ot a DIY, vagyis a „csináld magad” kategória legnagyobb forgalmú márkájának nevezte.
A Nielsen adatai szerint 2019-ben az áruházláncok saját márkás termékei a kínálat 21 százalékát tették ki, tavaly viszont már megközelítették a 30 százalékot.
A Billa és az Albert is bővíti a kínálatot
A német Rewe csoporthoz tartozó
Billa csehországi üzleteiben a nem élelmiszer jellegű termékek már csaknem a kínálat tizedét adják.
A lánc ráadásul folyamatosan cseréli a termékeket a szezon és a kereslet alapján. Az iskolakezdési időszakban például iskolai felszerelések kerülnek előtérbe: a cikk szerint egy Pilot iskolai toll 89,90 koronába, vagyis mintegy 1350 forintba, egy biopapucs 249,90 koronába, azaz körülbelül 3750 forintba, egy négy színes ceruzából álló készlet pedig 39,90 koronába, nagyjából 600 forintba került.
Az Albert szintén egyre szélesebb non-food választékkal dolgozik. Jiří Mareček, az Albert kommunikációs igazgatója szerint az elmúlt években változott a kategória szerkezete is.
A non-food termékkínálat fontos része a kínálatnak, az elmúlt években elsősorban annak szerkezete változott. A pandémia idején erőteljesebben jelent meg az otthoni kreatív tevékenységek trendje,
például saját dekorációk vagy gyertyák készítése. Továbbra is népszerűek a társasjátékok és a különféle kreatív játékok. Emellett növekszik a felnőtt vásárlóknak szánt játékok és gyűjthető tárgyak szegmense is” – mondta.
Az Albert egyik nagy prágai üzletében például 999 koronás, mintegy 15 ezer forintos iskolatáska, 259 koronás, körülbelül 3900 forintos rajzfelszerelési táska és 229 koronás, nagyjából 3400 forintos tolltartó is szerepelt a kínálatban.
A KiK és a Datart sem örül a terjeszkedésnek
A német KiK ruházati és non-food diszkontlánc szintén érzékeli az élelmiszerláncok erősödését.
Az élelmiszerláncok kihasználják a magas látogatottságot, és az impulzusvásárlásra építenek
– a vásárló a szokásos élelmiszer-bevásárlás során hozzáad a kosarához egy apróságot vagy egy gyerekpólót” – mondta Martin Šatný, a KiK ügyvezetője.
A több mint kétszáz csehországi üzlettel rendelkező KiK ezért elsősorban a specializációval, a széles választékkal és a kiszámítható árakkal próbálja felvenni a versenyt.
Hasonlóan látja a helyzetet a Datartot is tulajdonló HP Tronic csoport.
„Az élelmiszerláncok aktivitásának erősödését ebben a szegmensben természetesen érzékeljük. Részben konkurenciát jelenthetnek számunkra a standardizált termékeknél és azokban a helyzetekben, amikor a vásárló elsősorban az alacsony árat keresi” – mondta Petra Psotková, a HP Tronic szóvivője.
Szerinte azonban azokban a kategóriákban, ahol fontos a szakértelem, a tanácsadás és a vásárlás utáni ügyfélkezelés, a szaküzleteknek továbbra is komoly előnyük van.
Magyarországon is egyre szélesebb a kínálat
A magyar Lidl és Aldi kínálata ugyanerre a modellre épül. A Lidl már nem pusztán időszakos akcióként kezeli a nem élelmiszer jellegű termékeket: külön non-food beszerzési területet működtet, saját márkái között pedig a Parkside a barkács- és kerti termékek, a Silvercrest pedig a konyhai és háztartási kisgépek meghatározó márkája. A Parkside magyarországi jelenléte ráadásul 2024-ben új szintre lépett, amikor a Lidl önálló Parkside Outletet nyitott Biatorbágyon.
A magyar Lidl a 2025-ös gazdasági évben 1485,8 milliárd forintos árbevételt ért el, ám a nyilvános beszámolóból nem derül ki, ebből mekkora összeget hoztak a non-food termékek. A kategória jelentőségére ugyanakkor utal, hogy a vállalat külön non-food beszerzői pozíciókat működtet, miközben a Parkside és a Silvercrest mellett további saját márkás termékvonalakat is fenntart.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Indulhat a roham a Lidlbe: 4999 forintért adják a 46(!) részes...
Nem a Finish és nem a Somat lett a legjobb: ez a...
Mintha készletkisöprés lenne a Lidlben: 6999 forintra zuhan a...
Mire szolgál a hézag, amely a nyilvános mosdók WC-csészéin...
60 ezer lesz kilója egy húsnak a Lidlben - ennek ellenére...
