A lakossági eladósodottság aránya Magyarországon jóval alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban vagy Japánban: míg ott 60 százalék felett van, nálunk mindössze 14 százalék. Ez alapján a szakértő szerint egyelőre nem fenyeget az ingatlanpiaci lufi kipukkanása.
Számos jele van annak amikor kialakul az ingatlanpiaci lufi. Szakértők már előre láthatják, hogy melyek ezek, és milyen következményeket vonhatnak maguk után.
Az Otthon Start Program bevezetésekor, amely három százalékos kamattal kínál hitelt első lakás vásárlásához, sok szakértő figyelmeztetett a kereslet és ezzel együtt az árak ugrásszerű növekedésére – írja a Pénzcentrum.
Mostanra bebizonyosodott, hogy ezek az aggodalmak nem voltak alaptalanok: a lakásárak látványosan emelkedtek. Sokan attól tartanak, hogy az árrobbanás ingatlanlufit eredményezhet, ami akár gazdasági kockázatokat is rejthet. A helyzet nem egyedi, mivel világszerte megfigyelhető hasonló drágulás, ami egyes szakértők szerint akár a 2008-as válsághoz hasonló folyamatokat is előidézhet.
Csorba Dániel ingatlanszakértő, egy általa közzétett videójában járta körbe a témát, és először azt tisztázta, mit is jelent pontosan az ingatlanpiaci lufi fogalma. Az ingatlanpiaci lufi legfőbb jelei közé tartozik, ha az árak elszakadnak a helyi bérektől és bérleti díjaktól, illetve ha túlzottan felpörög az újlakás- és hitelpiac.
A kockázat elemzése
Csorba elmondta, hogy Budapest az UBS éves kockázati listáján nem szerepel, ami nem feltétlenül rossz, inkább azt jelzi, hogy nem meghatározó tényező. Ugyanakkor az árak növekedésében van még bőven tér a javulásra.
Az UBS éves kockázati listája (teljes nevén: UBS Global Real Estate Bubble Index) egy olyan nemzetközi rangsor, amelyet minden évben a svájci UBS bank (Union Bank of Switzerland) állít össze.
A lista azt vizsgálja, hogy a világ nagyvárosaiban mekkora az ingatlanpiaci lufi kockázata – vagyis mennyire vannak elszakadva az ingatlanárak a helyi jövedelmekhez, bérleti díjakhoz és gazdasági teljesítményekhez képest.
A legnagyobb problémát az árak üteme jelenti: míg Miamiban 50, Tokióban és Zürichben 35, Budapesten egyetlen év alatt 30 százalékkal nőttek az árak. Egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához Budapesten 13–15 évnyi átlagos bérre van szükség, ami jól mutatja, mennyire nehéz helyzetben vannak a lakásvásárlók.
Alig épül új lakás idehaza
A szakértő arra is rámutatott, hogy az építőipar gyenge teljesítménye miatt Magyarországon rendkívül kevés új lakás épül, különösen, ha ezt nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk.
Magyarországon évente mindössze 10–15 ezer új lakás épül, miközben Japánban ez a szám 800 ezer, Floridában pedig 110 ezer évente. Lakosságarányosan ez négyszer-ötször több, mint nálunk, ami jól mutatja a hazai építőipar lemaradását.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A régi magnókazetták manapság aranyat érnek - ha megvannak, egy...
Leleplezték az Aldi, Lidl, Penny saját márkás termékeit:...
Hódít a Lidl új, 2999 forintos szettje hétfőtől - máshol egy...
Kiborultak a vásárlók a Milka húzásától: ezt veszik helyette
Azonnal távozz, ha ezt látod az önkiszolgáló kasszánál! Sokan...
