Kötelező lesz fogadni ezt a telefonhívást – szigorítás jön az ügyintézésnél
Május 23-áig lehet kitölteni a fogyasztóvédelmi konzultációt a fogyved.kormany.hu oldalon. Az online konzultációban 12 kérdésben várják az emberek véleményét, többek között az akciókkal történő “trükközésekről”, az online csalásokról, az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokról és a légiutas-jogok szigorításáról.
Sára Botond főispán, Budapest Főváros Kormányhivatala vezetője a konzultációról tartott korábbi sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormányhivatal fogyasztóvédelmi ellenőrzéseinek lényege, hogy visszaszorítsák a kereskedők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, rákényszerítsék őket a tisztességes tájékoztatásra, illetve a fogyasztók érvényesíthessék az őket megillető jogaikat.
Elmondta: a tavalyihoz képest idén 25 százalékkal több panasz érkezett az árfeltüntetéssel, akciózással kapcsolatban, és 15 százalékkal nőtt a jótállással, kellékszavatossággal kapcsolatos panaszok száma is, áprilisig 256 fogyasztó fordult a fővárosi fogyasztóvédelmi hatósághoz emiatt.
Szigorítás a telefonos ügyintézéseknél
A telefonos ügyfélszolgálatokkal kapcsolatban kiemelte:
a cél az, hogy minden telefonáló öt percen belül kapcsolatba tudjon lépni ügyintézővel.
Német-Weingartner Lilla, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke Facebook-videójában a gyors és hatékony ügyintézés fontosságát hangsúlyozta. “Mindig fontos a párbeszéd is: a cél nem a büntetés, hanem az, hogy időben felvegyék a telefont, s mindenki választ kapjon a kérdésére. Most ön is elmondhatja a véleményét arról, hogy a hatóság szigorúbban lépjen-e fel azokkal a szolgáltatókkal szemben, amelyeknél a telefonos ügyintézés nem kezdődik el a jogszabályban előírt időn belül.”

Hozzátette: egyetlen szolgáltató sem várakoztathatja az ügyfeleit 5 percnél tovább a telefonos ügyintézés során. Jogszabály írja elő ugyanis, hogy az érdemi ügyintézésnek mennyi időn belül kell elkezdődnie.
Veszélyes termékek
Sára Botond a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a panaszoknál listavezetők az e-kereskedelemmel és online piactérrel kapcsolatos bejelentések, idén már több mint ezer ilyen érkezett a fővárosi kormányhivatalhoz.
A veszélyes termékekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a testi épséget, egészséget veszélyeztető termékek 90 százaléka vagy kozmetikai termék, vagy karácsonyi fényfüzér. Mint mondta, tavalyhoz képest idén 30 százalékkal több ilyen bejelentés érkezett a kormányhivatalhoz, elsősorban gyermekjátékok, villamos kéziszerszámok, háztartási, szépségápolási készülékek, elektromos rovarriasztók miatt.
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a kormány Facebook-oldalán pénteken közzétett videóban elmondta: az e-kereskedelem térnyerése számos újfajta vásárlási szokást hozott létre, amellyel párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak az online csalások és visszaélések. Így, ha átverik a megrendelőt azzal, hogy nem létezik az árucikk, amit hirdetnek, vagy a kifizetett összeg fejében nem kap semmit, az súlyosan büntetendő. Ezek az új típusú visszaélési formák aláássák a fogyasztók bizalmát a digitális gazdaságban, ezért Magyarország kormánya az e-kereskedelmi visszaélések esetében is szigorúbban lép fel – tette hozzá.
Repülni Budapestről
A légiutas-jogokkal kapcsolatban Sára Botond kiemelte: ezek megsértése esetén az induló ország fogyasztóvédelmi hatósága jár el, vagyis a fővárosi kormányhivatal a Budapestről induló járatok esetén vizsgálhatja a panaszokat, míg az ide érkezők panaszaival a repülőjárat induló országának fogyasztóvédelmi hatóságát lehet keresni.
Nagyobb cégnek nagyobb bírság
A főispán emlékeztetett: a kormányzat az elmúlt időszakban megemelte a fogyasztóvédelmi bírság összegét a tiszteségtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása és a fogyasztói jogok érvényesülése érdekében. A kis- és közepes vállalkozásokra százezer és kétmillió forint közötti bírságot szabhatnak ki, ha pedig a jogsértés nagyobb kört érint, vagy az egészséget veszélyezteti, akkor a nettó árbevétel 5 százaléka is lehet a bírság összege.
Nagyobb cégek egymillió és 650 millió forint közötti bírságot kaphatnak, de ha a fogyasztók szélesebb körét érinti a szabálysértés vagy veszélyezteti az egészséget, akkor akár hárommilliárd forint is lehet a bírság – írja az MTI.
