Készpénzstop jön az EU-ban: az összeghatár, ami fölött nem fizethetünk a boltokban
A készpénz hosszú időn át a pénzügyi szabadság és az anonimitás jelképe volt. Az utóbbi években azonban egyre inkább a feketegazdaság, a pénzmosás és az ellenőrizetlen tranzakciók eszközeként tekintenek rá a hatóságok. Az Európai Unió ezért úgy döntött: egységes, szigorú felső korlátot vezet be a készpénzes fizetésekre.
A cél világos: átláthatóbb pénzmozgások, hatékonyabb fellépés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. Az új szabály 2027. július 10-én lép hatályba az Európai Unió teljes területén. Ettől az időponttól kezdve egy tranzakció során legfeljebb 10 000 eurót lehet készpénzben kifizetni. Ez jelenlegi árfolyamon körülbelül 4 millió forintnak felel meg. Ha egy termék vagy szolgáltatás ára meghaladja ezt az összeget, a kereskedő a törvény szerint nem fogadhat el készpénzt. A vevőnek bankkártyával, átutalással vagy más, elektronikusan nyomon követhető módszerrel kell rendeznie a számlát.
Fontos: nemcsak a készpénz elfogadása, hanem annak kifizetése is jogszabálysértő lesz a limit felett.
A háttérben az áll, hogy a digitális fizetések könnyen visszakövethetők: pontosan látható, ki, kinek, mikor és mennyit utalt. A bankjegyes fizetés ezzel szemben nem hagy digitális nyomot, ez pedig kedvezhet az illegális pénzmozgásoknak.
Magyarországon már most is van korlát
Hazánkban nem számít újdonságnak a készpénzes limit. A pénzmosás elleni szabályozás, közismert nevén AML-törvény, már jelenleg is korlátozza a nagy összegű készpénzfizetést. Magyarországon egy tranzakció vagy egy napon belül összesen 2,7 millió forint fizethető ki készpénzben. Az uniós 10 ezer eurós plafon tehát árfolyamtól függően magasabb összeget engedne meg, mint a mostani hazai szabály. Fontos ugyanakkor, hogy ha egy tagállamban szigorúbb előírás van érvényben, azt továbbra is fenntarthatja.

A mostani döntés egyik fő oka éppen az, hogy az egyes országok között eddig komoly eltérések voltak:
- Franciaország esetében a rezidensek napi 1000 eurónál többet nem fizethetnek készpénzben.
- Olaszország 5000 eurós felső határt alkalmaz.
- Németország ezzel szemben eddig nem határozott meg konkrét összeghatárt, de 10 000 euró felett kötelező a személyazonosítás.
Az uniós egységesítés célja, hogy megszüntesse ezeket az eltéréseket, és átláthatóbb, egységesebb rendszert hozzon létre a közösségen belül. A szigorítás nemcsak a 10 ezer eurós plafont érinti. Az új szabály értelmében 3000 euró feletti készpénzes fizetésnél kötelező lesz a vásárló azonosítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például ha valaki ékszert vagy drágább műszaki cikket vásárol készpénzért 3000 euró felett, a kereskedőnek rögzítenie kell a vevő személyes adatait.
Vannak kivételek
A szabályozás nem minden készpénzes ügyletre vonatkozik. Kivételt jelentenek például a magánszemélyek közötti tranzakciók, amennyiben egyik fél sem minősül vállalkozónak.
Ha valaki például az évek alatt félretett készpénzéből szeretne autót venni a szomszédjától, az továbbra sem ütközik uniós korlátozásba.
Szintén nem érinti a szabály a pénzügyi intézményekben végzett műveleteket, például amikor valaki saját számlájára készpénzt fizet be, vagy onnan vesz fel nagyobb összeget.
Bár a készpénz nem tűnik el, a szerepe egyre szűkül. Az Európai Unió célja nem a bankjegyek teljes kivezetése, hanem a nagy összegű, nehezen ellenőrizhető tranzakciók visszaszorítása. A következő években így várhatóan még tovább erősödik a digitális fizetések térnyerése: a készpénz pedig fokozatosan háttérbe szorul a nagy értékű ügyletek világában.

