Egyre több itthoni kertben is találkozhatunk az indiai szamócával, ami szinte megszólalásig hasonlít arra, amit a köznyelv epernek nevez idehaza. Azonban van vele egy gond: inkább kerüljük a fogyasztását – írja a Pénzcentrum.
Ha nem akarunk hibázni, figyeljük meg a virágot, a szárat és a termés irányát. Kezdetben dísznövénynek hozták be, ma viszont sok helyen már kontrollálatlanul terjed a kertekben.
Bár mérgezőként emlegetik, halálosnak azért nem nevezhető, ráadásul levelei gyógyászati célokra is alkalmasak lehetnek.
Virágzás idején mutatós, de terjedése veszélyezteti az őshonos növényeket is, köztük az igazi szamócát. Ha a bogyó felfelé áll, valószínűleg nem az ízletes szamócával van dolgunk, hanem a hasonmásával.
A virág színe is árulkodó: a hazai szamóca fehér, az indiai viszont élénk sárga virágokat hoz. A bogyó piros, de íztelen, és nagyobb mennyiségben fogyasztva akár enyhén mérgező hatása is lehet.

Egy amerikai kutatás szerint három-négy bogyó elfogyasztása már enyhe gyomorpanaszokat okozhat. A növény más részeit a népi gyógyászatban hasznosítják: gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és vértisztító hatással bír.
Fontos a gyerekeket is figyelmeztetni: nem minden piros bogyó ehető, ami annak tűnik!
Őshonos területei Dél- és Kelet-Ázsiában találhatók, bár a növény mára messze túljutott eredeti élőhelyén: dísznövényként vagy véletlenül sok más kontinensre is bekerült, például Észak-Amerikába, Európába és Ausztráliába.
Egyes országokban invazív fajként tartják számon, mivel gyorsan terjed, elnyomva az őshonos növényzetet. Ennek ellenére kedvelt választás árnyékos, nehezen beültethető területekre, mert jól tűri a taposást és viszonylag kevés gondozást igényel.
A kertbarátokat azonban gyakran meglepi, hogy az ígéretes megjelenés ellenére termése inkább csak látványos, mint ízletes.