A generációk kutatásának egyik érdekes és a médiában kevésbé megjelenő szelvénye, hogy mennyire lehet a nagy általánosságokat közlő eredményeket leképezni arra a teljes társadalmi szegmensre, amit az adott generáció alkot. Amikor például azt mondjuk, hogy a Z generáció (az 1995 és 2007 között születettek) tagjai nagyfokú online aktivitásról tesznek tanúbizonyságot és sokkalta tudatosabb vásárlókként jelennek meg a fogyasztói piacon, az vajon vonatkoztatható-e a Z generáció minden egyes tagjára a budai úri gyerektől az ormánsági zsákfaluban élő közmunkás csemetéig?

Esetleg állíthatunk-e olyat, hogy a gazdasági világválságot már megtapasztaló Y generáció (akik 1980 és 1995 között születtek) tagjai annyira kergetik az olcsóságot, hogy egy jó leértékeléssel kilóra meg lehet őket venni? Ilyeneket a maguk általánosságában lehet puffogtatni, és ahogyan általában a sztereotípiák esetében történni szokott, itt is felrajzolhatók belőlük működőképes tendenciák, viszont a kérdés ennél jó pár fokkal bonyolultabb.

Csak néhány csoportra fókuszálnak

Bereczki Enikő intergenerációs szakértő úgy látja, hogy a fentebbi tendenciák egységesen nem húzhatók rá komplett generációkra, már csak azért sem, mert a felmérések célkeresztjében nagyon sok esetben egy előre meghatározott társadalmi csoport áll (pl. diplomás, teljes állással rendelkezők), így eleve alkalmatlanok arra, hogy rajtuk keresztül reális képet alkothassunk a teljes Z vagy Y generációról. Bereczki itt többek között a Deloitte 2019-es felmérését hozza fel példaként, amelyből azt hozták ki, hogy a mai 20 és 36 év közöttiek szívesebben utaznak, mint vesznek lakást.

Bár ebben az évben a Deloitte már elkezdett arra odafigyelni, hogy több társadalmi réteget is megszólítson (ebben a kutatásban a megkérdezettek 31 százaléka már nem teljes állásban dolgozik és 34 százalékuk egyetemi, illetve főiskolai diplomával sem rendelkezik).

Az is igaz, hogy nem kell nagy szociológusnak lennünk ahhoz, hogy átlássuk, amennyiben a megkérdezettek kétharmada dolgozó diplomás, akkor igen bajosan lehetne az általuk adott válaszokból helytálló következtetéseket levonnunk a teljes generációjukra nézve.

A szakértő vélekedése szerint a dolog ott csúszik rendszeresen félre, amikor ezek az adatok bekerülnek a sajtóba, ugyanis a tanulmányokban, felmérésekben általában benne van az alkalmazott módszertan ismertetése is, ám ezt már kevésbé veszik figyelembe, amikor egy kattintásmágnes cikk előállítása a cél.

Bereczki szerint ettől függetlenül igen fontosak ezek a felmérések, ugyanis rálátást biztosítanak egyes generációk adott csoportjainak viselkedéseire, fogyasztói kultúráira. Példaként említi a szakértő a Lounge Group friss kutatására hivatkozva, a 18-40 évesek – vagyis az Y-generációsok és a Z-generáció idősebb tagjainak – kétötöde szerint előnyös, ha az interneten adatokat gyűjtenek az érdeklődési köreikről, amit azért tartanak jó dolognak, mivel személyre szabott hirdetéseket, reklámokat eredményez.

Költségek és influenszerek

Talán a legnagyobb különbség a két generáció között a fiatalabb eresztés kifejezetten demokratikus szülői háttere és neveltetése. Ez azt jelenti (és megint nem árt arra odafigyelni, hogy viszonylag nehéz ezt a képet belehelyezni egy ormánsági zsákfaluba), hogy nem csak

komoly igényeik és érdekérvényesítő képességük van, hanem szüleik be is vonják őket a nagyobb családi döntéshozatali szeánszokba is, így hamarabb tanulják meg a dolgok valós értékeit, ráadásul mindezeket képesek gyorsan ellenőrizni is, hiszen nem elhanyagolható időmennyiséget töltenek online.

Emellett az ízlésüket és a vásárlókedvüket nagyban befolyásolják a virtuális világ fogyasztási pápáiként is definiálható influenszerek és az ő hatásukra valóban hajlamosabbak jól megválogatott, márkás és ennek megfelelően igen költséges dolgokat vásárolni, amivel lényeges nyomás alá helyezik a szüleiket is.

Velük szemben az ipszilonok közmondásos rajongása az akciók, illetve a leértékelések iránt könnyen lehet sima életkori sajátosság is, hiszen a 24 és 39 év közöttiek esetében a többség már családot alapított, ahol bizony minden forintnak megvan a helye és ezért sokuk kifejezetten keresi az akciós árucikkeket.

Végezetül arról is érdemes pár szót ejteni, hogy a legtöbb generációs felmérés, ami eléri a média ingerküszöbét, rendszerint globális léptékű, vagy pedig az amerikai társadalmat szondázta és ez több szempontból is nehézkessé teszi az általuk kapott eredmények alkalmazását a magyar társadalom vonatkozó szegmenseire.