Elmagyarázza a szakértő, miért marad forró a lakás a hűvösebb levegő ellenére is
A hőhullám után sokan várják, hogy a lakás is végre hűvösebb legyen, ám a kinti enyhülés nem mindig érződik azonnal odabent. Különösen a tetőtéri lakásokban vagy a napokig erősen felmelegedett épületekben maradhat olyan forró a levegő, mintha még mindig tartana a kánikula.
A falak, a padló, a bútorok, sőt még a ház körüli burkolt felületek is elraktározzák a meleget, majd lassan sugározzák vissza. Ezért fordulhat elő, hogy kint már kellemesebb az idő, bent viszont továbbra is 30 fok körüli a hőmérséklet.
Nem percek, hanem napok kérdése a lehűlés
Ramona Balloth, a türingiai fogyasztóvédelmi központ energiaügyi, építési és fenntarthatósági szakértője szerint az, hogy egy épület mennyi idő alatt adja le a tárolt hőt, nagyban függ a szerkezetétől.
A masszív falak tovább tartják a meleget, mint a könnyebb, például fából készült épületek.
Hetekre azért nem kell gondolni, inkább napokról van szó. A kulcs az, hogy a szoba levegője újra lehűljön. Ez akkor sikerülhet a leghatékonyabban, amikor odakint hűvösebb van, mint a lakásban. Ilyenkor érdemes minden lehetséges ablakot kinyitni, és kereszthuzatot csinálni.

Ulrike Körber, a drezdai fogyasztóvédelmi központ energiaügyi tanácsadója szerint nincs olyan egyszerű trükk, amely azonnal megoldaná a problémát. Ha a hőség egyszer bejutott a lakásba, azt lényegében csak kiszellőztetni lehet. Egy ventilátor átmenetileg segíthet abban, hogy jobban mozogjon a levegő, de önmagában nem hűti le a falakat, a bútorokat és a felmelegedett tárgyakat.
Nem mindegy, mikor nyitunk ablakot
A szakértők szerint a legfontosabb szabály, hogy akkor kell szellőztetni, amikor kint hűvösebb van, mint bent. Ez legtöbbször éjszaka vagy hajnalban történik meg, ezért a hosszabb, alapos éjszakai szellőztetés sokkal többet ér, mint a nappali ablaknyitogatás.
Ha viszont odakint újra melegebb van, mint a lakásban, érdemes becsukni az ablakokat, különben csak még több forró levegőt engedünk be.
Balloth szerint ha valakinél bent még mindig 30 fok körüli a hőmérséklet, napközben is lehet szellőztetni, de csak addig, amíg a kinti levegő valóban hűvösebb. Az olyan házi praktikáktól, mint a hideg vízzel felmosott padló, Balloth nem vár látványos eredményt. Ez érezhető lehűlést általában nem hoz. A legjobban továbbra is a huzat és az időben bezárt ablakok működnek.
Most kell felkészülni a következő hőhullámra
A szakértő szerint érdemes most pótolni mindazt, amire a legnagyobb hőségben már nem volt erő. Ilyen lehet például az erkélyre tett napernyő vagy napvitorla, illetve a szúnyogháló felszerelése, hogy éjszaka hosszabban nyitva maradhassanak az ablakok.
A megfelelő árnyékolás különösen sokat számít, mert a lakás sokszor nemcsak a levegőtől melegszik fel, hanem attól is, hogy a nap órákon át süti az ablakokat, a falakat vagy az erkélyt. Ha sikerül megakadályozni, hogy a hőség bejusson, később sokkal könnyebb elviselhető hőmérsékletet tartani odabent.
A város is visszasugározza a meleget
A lakások felmelegedéséhez a környezet is hozzájárul. Balloth szerint az utak, terek és más burkolt felületek szintén elraktározzák a hőt, majd lassan visszaadják azt. A világos felületek visszaverhetik a napsütést, a betonhomlokzatok pedig tovább sugározhatják a meleget, amely az ablakokon keresztül újra bejuthat a lakásokba.
Andreas Wohlfarth, a szászországi építészkamara elnöke szerint a hőhullámok miatt, az építkezésben is szemléletváltásra van szükség. Úgy fogalmazott:
ami korábban szélsőséges nyárnak számított, az a gyerekeink számára már a normális állapot lehet, ezért ezzel kell tervezni.
A nagy, déli fekvésű üvegfelületek eddig vonzónak számítottak, mert tavasszal segíthettek a fűtési energia megtakarításában. A jövőben azonban nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy mennyi üveg kerül a homlokzatokra, hogyan lehet árnyékolni az épületeket, és milyen módon lehet megoldani a hűtést. Wohlfarth szerint a légkondik szerepe is felértékelődhet, különösen az egészségügyi intézményekben.
