A legtöbben rutinszerűen, gondolkodás nélkül szárítják a hajukat, majd csodálkoznak, hogy két nap múlva zsíros a töve, szöszös a vége, és úgy érzik, csak egy drasztikus vágás mentheti meg a frizurájukat. A fodrászok szerint azonban a probléma nem a haj minőségével kezdődik, hanem egy apró, szinte észrevétlen technikai hibával, már jóval a hajszárító bekapcsolása előtt.
A szakemberek tapasztalata szerint a legtöbben rossz helyre teszik a hangsúlyt hajmosáskor. Sokan erősen dörzsölik a haj hosszát, mintha egy makacs foltot próbálnának kiszedni egy ruhából, miközben a fejbőrt alig masszírozzák át. Ilyenkor a hajvégek feleslegesen sérülnek, a töveknél viszont visszamarad a faggyú és a lerakódás.
Az eredmény borítékolható: gyorsan zsírosodó hajtő és kiszáradt, töredezett hajvég.
A másik tipikus hiba a kapkodás. Rövid, felületes öblítés, a sampon közvetlenül a hajvégeken, maximális hőfokon használt hajszárító hővédelem nélkül. Olyan ez, mint amikor egy gondosan elkészített fogást az utolsó pillanatban elrontanak: az előző lépések hiába voltak rendben.
A helyes mozdulat, ami mindent megváltoztat
A fodrászok szerint a jó hajszárítás legfontosabb szabálya az irány és a mértékletesség. A levegőt mindig felülről lefelé kell irányítani, vagyis a hajtőtől a hajvégek felé. Ez segít lezárni a haj külső rétegét, így a haj simább, fényesebb lesz, és kevésbé szöszösödik. Ugyanilyen fontos, hogy a hajszárítót folyamatosan mozgassuk, ne tartsuk hosszasan egyetlen ponton, mert a túlzott hőterhelés szó szerint „megfőzheti” a hajszálakat. A közepes hőfok bőven elegendő a legtöbb hajtípushoz. A túl forró levegő gyorsabb eredményt ígér, de hosszú távon roncsolja a szerkezetet. A szakemberek azt is javasolják, hogy a szárítás végén rövid ideig hideg levegővel fújjuk át a frizurát, ami tovább fokozza a fényt és segít a forma tartásában.

A hajszárítás előtti előkészítés legalább ilyen fontos. A hajat nem szabad törölközőbe csavarni vagy dörzsölni, a legjobb, ha puha anyaggal finoman kinyomkodjuk belőle a vizet. A hővédő használata pedig nem extra, hanem alaplépés, különösen rendszeres szárítás esetén.
A rutin, ami megkönnyíti az egész folyamatot
A fodrászok szerint érdemes már szárazon átfésülni a hajat hajmosás előtt, így kevesebb lesz a dörzsölés a zuhany alatt. A sampont először a tenyérben kell felhabosítani, majd az ujjbegyekkel a fejbőrbe masszírozni, nem pedig a hajvégekre felvinni. Az öblítést sem szabad elkapkodni: addig kell langyos vízzel tisztítani, amíg a haj könnyű tapintású nem lesz. A balzsam a haj középső részétől a végekig kerüljön, a töveket érdemes kihagyni. A kibogozás alulról felfelé történjen, türelmesen, hogy ne sérüljenek a szálak.
A szakemberek tapasztalata szerint már két-három hét alatt látványos változás érhető el.
Egy szalonvendég például komoly hajvágásra készült a töredezett végek miatt, ám az új rutin bevezetése után a hajtő levegősebb lett, a hajvégek kevésbé szálltak, így végül csak minimális igazításra volt szükség.
Milyen gyakran mossunk hajat?
A legtöbb fejbőr számára a két-három naponta történő hajmosás ideális. A zsírosabb típusok gyakoribb tisztítást igényelhetnek, míg a száraz vagy göndör hajnál a ritkább mosás is jól működik. Kétszeri samponozás sem mindig indokolt: hétköznapi szennyeződésnél egy kör bőven elegendő, erős formázóhasználat vagy hosszabb kihagyás után viszont jól jöhet egy második, gyengédebb tisztítás.
A szép, egészséges haj nem drága kezeléseken múlik, hanem tudatos, kíméletes mozdulatokon. Ha a mosástól a szárításig figyelsz az apró részletekre, a hajszárító többé nem az ellenséged lesz, hanem az egyik leghasznosabb eszközöd a ragyogó frizurához.

