Hamarosan Bulgáriában is bevezetik az eurót fizetőeszközként, írja a Politico. Az ország már 2026. január 1-től átállhat a közös EU-s valutára.
Erősíti a szuverenitást
Több tisztviselő is arról tájékoztatta a Politicót, hogy több év várakozás után az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) jövő szerdán várhatóan jóváhagyja Bulgária csatlakozását az eurózónához. Bulgária euróövezethez való csatlakozása elősegítené az ország kereskedelmének fellendülését a többi tagállammal, csökkentené a tranzakciós költségeket és erősítené befolyását Brüsszelben.
Az euróövezethez való csatlakozás csak erősíteni fogja Bulgária szuverenitását – részt fogunk venni az EKB döntéshozatali folyamatában
– nyilatkozta a Politicónak Atanasz Pekanov bolgár közgazdász és korábbi miniszterelnök-helyettes.
A leva – a helyi pénznem – évtizedeken át az euróhoz volt kötve, ugyanakkor Bulgáriának nem volt beleszólása az EKB monetáris politikai döntéseibe, mivel nem volt tagja annak. Ha az ország 2026-ban csatlakozik az egységes valutaunióhoz, a bolgár jegybankelnök hivatalos helyet kap az EKB Kormányzótanácsában. Mivel azonban csak a 13. legnagyobb tagállam lesz, amelynek bruttó hazai terméke az unió teljes GDP-jének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, befolyása a Tanácsban korlátozott lesz.
Rövid távon áremelkedéssel járhat
A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a lépés nem kockázatmentes: az egységes valuta bevezetése rövid távon áremelkedést okozhat, ami különösen a vidéki térségek szegényebb háztartásait sújthatja. A vállalkozások eközben kihasználhatják az átállás előnyeit.
Középtávon az alacsony belföldi árak is az európai normákhoz igazodnának a az eurózónán belüli kereskedelem növekedésének köszönhetően. Ez volt a tendencia a közelmúltban csatlakozott országokban, például Szlovákiában, Észtországban és Litvániában, ahol az új valuta bevezetését követően az infláció növekedése volt megfigyelhető.

A legnagyobb rizikó, hogy az infláció az alapvető árucikkeket, például a zöldségeket fogja érinteni, különösen a vidéki térségekben, ahol a fogyasztóknak kevesebb választási lehetőségük van.
“[A vidéki választók aggódnak],
nem azért, mert eurószkeptikusok, hanem mert félnek a megélhetési költségek emelkedésétől
– magyarázta Pekanov, az euró bevezetésének egyik fő támogatója. Ezekre az aggodalmakra reagálva Rumen Radev bolgár elnök sokkolta az országot, amikor május elején bejelentette, hogy népszavazást tartana az új valuta bevezetésének elhalasztásáról. Javaslata azonban nagy eséllyel nem kapja meg az ország alkotmánybíróságának jóváhagyását, amely már korábban is alkotmányellenesnek minősítette egy ilyen népszavazást. Radev bejelentése a parlamentben is népszerűtlen, ahol
a bolgár pártok többsége támogatja az euró bevezetését.
Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök kedden kijelentette: “Nincs értelme annak, hogy egy olyan időszakban, amikor a nemzetnek bíznia kell abban, hogy az euró bevezetése előnyös lesz gazdaságunk versenyképessége számára, olyan vitát indítsunk, amely manipulálja az embereket és félelmet kelt bennük.”
Az inflációt is sikerült csökkenteni
Szófia jelenleg jó úton halad az euróövezetbe való belépés feltételeinek teljesítése felé, miután az inflációt a célszintre csökkentette – ez volt eddig az eurózónába való belépés egyik legnagyobb akadálya. Az euró bevezetéséhez Bulgária átlagos inflációs rátájának 2024 áprilisától 2025 áprilisáig az EU három legalacsonyabb inflációjú országának rátájától legfeljebb 1,5 százalékponttal térhet el. 2024-ben ezek Írország (1 százalék), Olaszország (1,4 százalék) és Luxemburg (1,6 százalék) voltak.
Bulgáriában az infláció 2023-ban 4,7 százalékról 2024-ben 2,6 százalékra csökkent.
Az árnövekedés azonban az idén 3,6 százalékra emelkedhet, jóval meghaladva az euróövezet 2025-re előirányzott 2,1 százalékos rátáját, ami elsősorban az év elején számos termékre kivetett áfa-emelésnek köszönhető.
