Fotó: Getty Images

Szerdán jelentette Gulyás Gergely, hogy a burgonya és tojás is ársapkát kap. Erre válaszolva már több üzletlánc is behúzta a kéziféket, már ami az egy főre, egyszeri alkalomra jutó tojás- és burgonyavásárlást illeti.

A telex.hu ezzel kapcsolatban megkereste a Lidl központját, ahol azt nyilatkozták nekik, hogy a készletek folyamatos elérhetőségének biztosítása érdekében mennyiségi korlátozást vezettek be. A lédig burgonya esetében maximum 5 kiló, a csomagolt krumplinál kiszereléstől függően 1-3 csomag, míg tojásból maximum 30 db az egyszerre megvásárolható mennyiség a vállalat boltjaiban. 

A Tescónál a korlátozások így néznek ki: lédig étkezési burgonya 2 kilogramm, csomagolt burgonya (mérettől függetlenül) 1 pakk lehet háztartásonként, ahogyan friss tojás háztartásoként 1 doboz, bármely kiszerelésből (ami lehet akár 1 doboz 10 darabos vagy egy teljes, 30 darabos tálca is). 

Mint ahogy a hvg.hu egyik olvasója azt a portálnak elküldte, az Aldinál is azonnal cselekedtek, és ott burgonyából maximum 10 kilót, tojásból pedig maximum 36 darabot vehet egyszerre az ember.

Az ok, amiért ilyen hatalmas a magyar infláció

Az árak emelkedésében már sajnos az egyik legrosszabbul teljesítővé vált Magyarország, ha az élelmiszerek drágulását nézzük. Az infláció emelkedéséről a Penzcentrum.hu Éder Tamást, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökét kérdezte. Éder elsőként a forint tartós gyengülését említette. Ennek azért van nagy hatása, mivel az élelmiszereket a nemzetközi piacról általában euróban lehet beszerezni, így már akkor beépül egy árdrágító hatás. 

További jelentős összetevőként említette a háború negatív hatását, valamint az elszálló energiaárakat, mivel a termelésben az eléjétől a végéig fontos tényező a villamosenergia és a földgáz is.

Éder Tamás nem tagadja, hogy azoknak a termékeknek, melyekre bevezették, valóban jót tett, hogy árstop került rájuk, azonban a piacnak hosszú távon ez nem megfelelő, ezért személyesen is reméli, hogy már nem maradnak velünk sokáig.

Jócskán karcsúbb lesz a nyugdíjprémium: 45 milliárd forinttal csökken az összeg, amit a kormány rászánt 

A kabinet 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt az idei évi költségvetésben, és ezzel kalkulálva 68,46 milliárd forintot határolt el nyugdíjprémiumra – írja a 24.hu. Ugyanakkor csak 23,5 milliárd forintot költ el rá.

A nyugdíjas szervezetek úgy érzik, a maradék 45 milliárd forint is a nyugdíjasokat illetné. Az elmúlt években pluszban és mínuszban is volt eltérés az előre tervezett összegtől.

Egy alföldi önkormányzat gondolt egy nagyot, és azzal kezdtek el fűteni, ami kéznél volt: szalmával és kukoricaszárral

A Csongrád-Csanád megyei Árpádhalmon nem zárnak be intézményt az elszállt energiaköltségek miatt – írja a 24.hu a Delmagyar.hu-ra nyilatkozva. Négy önkormányzati intézménye van a településnek: az egészségházat is magába foglaló polgármesteri hivatal, az óvoda, az idősek napközije – ami jelenleg felújítás alatt áll -, illetve a kastélyban a művelődési ház és könyvtár. 

Vágó Miklós, a település polgármestere arról nyilatkozott, hogy nagyjából 3000 szalmabálájuk és mintegy 1000 kukoricaszár bálájuk van, így az önkormányzati intézmények fűtése a vásárolt famennyiséggel, valamint a begyűjtött hulladékfával együtt bőven megvan. 

Az elektromos árammal azonban most nem tudnak még spórolni, mert bár  tervezik a napelemek felszerelését, egyelőre az intézmények nincsenek felszerelve ezekkel. 

Kiszámolták, mekkora lenne az infláció rezsicsökkentés nélkül

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője annak a fiktív forgatókönyvnek az eredményéről beszélt a VG.hu-nak, hogyha a rezsicsökkentést egy lépésben teljesen megszüntetnék.

Akkor a legfrissebben 21,1 százalékosra mért drágulás csaknem a felével ugrana meg, ugyanis mintegy  30 százalék közelében lenne az infláció, ha nem lenne rezsicsökkentés.

Az alapvető élelmiszerekről úgy nyilatkozott Jobbágy, hogy ezek esetében a kereskedők lényegében akadály nélkül át tudják hárítani más termékek árának megemelésén keresztül a fogyasztókra a költségeket. Szakértőként úgy érzi, az élelmiszerárstopoknak a teljes élelmiszerár-színvonalra vagy a teljes inflációra nézve nincs érzékelhető hatása.

Sok élelmiszer végzi a kukában, de a magyarok az átlaghoz képest kevésbé pazarlónak számítanak

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kg élelmiszer végzi hulladékként – írja a hvg.hu. 

Ennek 55 százaléka háztartásokhoz köthető: egy átlagos uniós állampolgár 70 kg élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kg éves fejenkénti élelmiszerhulladék mennyiséggel Magyarország az átlaghoz képest a kevésbé pazarlóországok közé tartozik.

Hétfőtől új tábla figyelmeztet az árstopra az élelmiszerüzletekben

 A péntek esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy miként kell kinéznie a frissített árstopokat soroló táblának. Ezt minden élelmiszerüzlet bejáratánál ki kell helyezni november 14-től. A táblán már a tyúktojás és a krumpli is szerepel – szúrta ki a Szeretlekmagyarorszag.hu

Megveszi a német állam a Gazprom Germaniat

Németország már áprilisban szövetségi hatóságot jelölt ki a Gazprom Germania vagyonkezelőjének a gázellátás biztosítása érdekében, most az Európai Bizottság jóváhagyásával és egy pénzügyi művelettel teljesen át is veszi a vállalatot – értesült az MTI.

Az Európai Bizottság szombaton jóváhagyott 225,6 millió euró állami támogatást a Gazprom Germania számára. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a német kormány teljes egészében átvegye a vállalatot, amely ettől kezdve a Securing Energy for Europe (Sefe) nevet viseli, és a szövetségi hálózati ügynökség vagyonkezelésében működik tovább.