A 80-as évek ételeiről sokunkna a nagymama főztje, a krumplis köretek és az egyszerű, házias fogások jutnak eszükbe. Akkoriban még jóval kevesebb készétel közül lehetett választani, a mindennapi vacsora pedig többnyire néhány alapvető hozzávalóból készültek. Bár ma már sokkal több élelmiszerhez férünk hozzá, a régi étkezési szokásoknak számos olyan előnyük volt, amelyeket érdemes lenne újra felfedezni.
A 80-as évek hagyományos vacsorái több szempontból is kiegyensúlyozottabbak voltak, mint a manapság gyakran fogyasztott, erősen feldolgozott készételek.
Miért lehettek egészségesebbek a 80-as évek vacsorái?
A régi, hétköznapi vacsorák egyik legnagyobb előnye az egyszerűségükben rejlett. Nem kellett különleges hozzávalókat beszerezni, és bonyolult receptekkel sem foglalkoztak az emberek. Az étkezéseknek megvolt a jól bevált rendjük, a tányérra pedig általában háromféle étel került:
valamilyen laktató köret, hús (jobb esetben hal), valamint zöldség.
Gyakori volt a főtt burgonya, amelyhez egy szelet húst vagy halat, illetve friss vagy párolt zöldségeket kínáltak. Köretként sárgarépa, káposzta, zöldborsó vagy nyers zöldségsaláta is került az asztalra. Ez az összeállítás ideális arányban tartalmazhatott fehérjét, szénhidrátot és rostokat, anélkül, hogy bárki a tápanyagok pontos számolgatásával foglalkozott volna.
A szezonális alapanyagokra épülő főzésnek további előnyei is voltak. Kevesebb késztermék került az asztalra, ritkábban használtak hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket, a házi készítésű fogások pedig sok esetben hosszabb időre biztosítottak jóllakottságérzetet. Ha mártás készült a vacsorához, azt is többnyire otthon főzték, és kanállal adagolták az étel mellé, nem pedig előre elkészített szószokkal öntötték nyakon a fogásokat.
Ezek az ételek rendszeresen kerültek az asztalra
A hétköznapi étkezéseknek megvoltak a visszatérő szereplői, amelyek egyszerre voltak megfizethetők és könnyen elkészíthetők.
- Főtt burgonya és nyers zöldségek: egyszerű, laktató köretek, amelyek rostokkal és más fontos tápanyagokkal egészítették ki az étkezéseket.
- Halételek: gyakran készült halétel
- Rozskenyérből készült szendvicsek: ha nem volt idő főzni, tojással, sonkával vagy májpástétommal megpakolt kenyér is kerülhetett az asztalra.
- Mértékletes adagok: a kisebb tálak és tányérok miatt sokszor kevesebb ételt szedtek egyszerre, és inkább újra vettek, ha még éhesek maradtak.
-
Maradékmentő fogások: a megmaradt alapanyagokból másnap leves, rakott étel vagy serpenyőben összesütött egytálétel készült.
A maradékok felhasználása akkoriban természetes része volt a háztartások működésének. Nem csak pénzt takarítottak meg vele, hanem azt is elkerülték, hogy a még fogyasztható élelmiszerek a szemetesben végezzék.

Kevesebb készétel, hosszabb jóllakottságérzet
A mai boltok polcain rengeteg előre elkészített étel, instant fogás és különféle poralapú szósz sorakozik. A 80-as években ezzel szemben sokkal nagyobb szerep jutott a hagyományos alapanyagoknak. Az ételek ízét zöldségekkel, friss fűszernövényekkel, egy kevés vajjal vagy pirított hagymával tették gazdagabbá. Nem volt szükség hosszú összetevőlistával rendelkező késztermékekre ahhoz, hogy ízletes vacsora kerüljön az asztalra.
A rostban gazdag, kevésbé feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a jóllakottságérzetet is kedvezően befolyásolhatja. Egy adag főtt burgonya, friss sárgarépa és megfelelő mennyiségű fehérje például laktató étkezést alkothat, amely után nem feltétlenül éhezünk meg rövid időn belül.
Az egyszerű étel ugyanis nem unalmas, csak őszintébb.
A pénztárcánknak és a környezetnek is kedvezhetnek a régi szokások
A 80-as évek hétköznapi konyhájában a takarékosság alapvető szempont volt. A burgonya, a káposzta, a gyökérzöldségek és a szezonális alapanyagok viszonylag olcsón beszerezhetők voltak, ráadásul sokféle ételhez felhasználhatták őket. A kevesebb csomagolt termék, a helyben termelt alapanyagok előnyben részesítése és az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása környezetvédelmi szempontból is kedvező, még ha akkoriban nem is beszéltek annyit fenntarthatóságról és szén-dioxid-kibocsátásról.
A tudatos bevásárlás szintén hozzátartozott a mindennapokhoz. Sok család előre megtervezte, mit fog főzni a következő napokban, és ennek megfelelően vásárolt be. Az emberek egész hétre vásároltak, és többnyire tartották is magukat a tervhez.
Ez a szokás ma is hasznos lehet, hiszen a bevásárlólista és az előre összeállított heti menü segíthet elkerülni a felesleges kiadásokat és az impulzusvásárlást.
Nem kell órákat a konyhában tölteni, hogy egészségesebben együnk
A mai rohanó hétköznapokban sokan az időhiány miatt választják a készételeket. Bár ezek valóban gyors megoldást jelenthetnek, a kevésbé laktató fogások után előfordulhat, hogy este újra megéhezünk, és nassolni kezdünk. Egy nagy fazék leves vagy egy tepsi sült burgonya elkészítése ugyan több előkészületet igényelhet, de ha egyszerre több adagot főzünk, a következő napokban már jóval kevesebb dolgunk lesz.
A régi konyhai szokásokból néhány egyszerű fogást ma is átvehetünk.
Főzhetünk például dupla adag krumplit, amelyből másnap krumplisaláta vagy serpenyős egytálétel készülhet. Ugyanígy előre felszeletelhetjük a zöldségeket, vagy több csirkét süthetünk, hogy másnapra is maradjon ebéd vagy vacsora.
Így hozhatjuk vissza a 80-as évek legjobb étkezési szokásait
Nem kell lemondanunk a modern konyha kényelméről ahhoz, hogy néhány régi, jól bevált módszert újra beépítsünk a mindennapjainkba. A dietetikusok szerint érdemes azzal kezdeni, hogy egyszerűbben állítjuk össze az étkezéseinket. Legyen a tányéron egy laktató köret, megfelelő fehérjeforrás és bőséges adag zöldség. Az ízesítéshez pedig bátran használjunk hagymát, citromot és friss fűszernövényeket a különféle kész szószok helyett.
Sokat segíthet egy állandó heti menü kialakítása is. Ha vannak visszatérő fogásaink, könnyebb megtervezni a bevásárlást, és a főzés sem igényel mindennap különösebb fejtörést.
Hetente egy napot akár a maradékok felhasználására is kijelölhetünk. A hűtőben található zöldségekből leves, a megmaradt húsból rakott étel, a főtt krumpliból pedig gyors vacsora készülhet.
A kamrában és a fagyasztóban célszerű néhány alapvető élelmiszert is tartani. Burgonyából, hagymából, sárgarépából, tojásból, fagyasztott halból és kenyérből akkor is könnyen összeállíthatunk egy étkezést, ha nem jutott időnk bevásárolni. A nosztalgikus fogásoknak szintén maradhat hely az étrendben. Egy zöldségekkel tálalt fasírt, citromos sült csirke vagy párolt zöldborsóval kínált halfasírt ma is jó választás lehet.
A régi receptek legnagyobb előnye talán éppen az, hogy nem akartak többnek látszani annál, amik voltak: egyszerű, finom és laktató hétköznapi ételeknek.

