A pszichológia szerint a felnőttek, akik felszedik a szemetet a földről, nem egyszerűen tisztaságmániásak: valójában "belsővé tették azt a gondolatot, hogy bizonyos dolgok nem csak azok felelőssége, akik elkövették"
Egy utcán heverő palack vagy egy parkban eldobott csomagolás mellett könnyű lenne egyszerűen továbbmenni. Vannak azonban, akik megállnak, felveszik a hulladékot, és a legközelebbi szemetesbe dobják. Ez a hétköznapi gesztus felvet egy érdekes kérdést: miért vállal valaki olyan feladatot, amelyet nem ő okozott, és amelyért közvetlenül nem is feltétlenül felelős?
A válasz nem feltétlenül a tisztaság iránti rendkívüli igényben keresendő. A környezet védelme, a társadalmi felelősségvállalás és a korábbi tapasztalatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki a saját sétáját mások után végzett szemétszedéssel egészítse ki.
Több mint fél ezer embert vizsgáltak meg a kutatók
A Sustainable Environment című tudományos folyóiratban 2025-ben jelent meg az a tanulmány, amely a séta közbeni szemétszedés motivációit vizsgálta. A Stephanie Schoeppe és munkatársai által készített kutatásban 547 ausztrál felnőtt vett részt.
A felmérés olyan emberek tapasztalataira összpontosított, akik séta, kocogás vagy más szabadtéri tevékenység közben hulladékot is gyűjtenek. A kutatók arra keresték a választ, milyen tényezők kapcsolódnak ehhez a viselkedéshez, és hogyan illeszkedik a szemétszedés a résztvevők mindennapi szokásaihoz.
A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a résztvevők 80 százaléka hetente legalább egy-három alkalommal szedett szemetet. A válaszok alapján a környezet védelme és a társadalmi felelősségvállalás mellett más emberek példája is szerepet játszhatott a motivációjukban.
A kutatók összefüggést találtak a korábbi közösségi takarítási akciókban való részvétel és a rendszeres szemétszedés között is. Ez arra utal, hogy a korábbi tapasztalatok és a környezetvédelmi tevékenységekben való részvétel együtt járhat ezzel a szokással.
Fontos azonban, hogy a vizsgálat nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, és a résztvevők nem képviselik automatikusan a teljes ausztrál felnőtt lakosságot.
Miért szed fel valaki olyan szemetet, amelyet nem ő dobott el?
A mások által elhagyott hulladék összegyűjtésének többféle indítéka lehet. Van, akit elsősorban a környezet állapota foglalkoztat, más úgy gondolja, hogy a közös terek tisztaságáért mindenki tehet valamit.
A kutatás eredményei alapján több tényező is összefügghet ezzel a viselkedéssel:
- Környezettudatosság: az illető fontosnak tartja a természetes és városi környezet megóvását.
- Társadalmi felelősségérzet: úgy gondolja, hogy a közös terek állapota nem kizárólag annak az ügye, aki szemetelt.
- Mások példája: a környezetében látott viselkedés ösztönözheti arra, hogy maga is összeszedje a hulladékot.
- Korábbi közösségi tapasztalatok: a takarítási akciókban való részvétel kapcsolatban állhat a későbbi, rendszeres szemétszedéssel.
Ezek nem egymást kizáró magyarázatok, és nem feltétlenül mindenkinél ugyanaz a tényező a meghatározó. A tanulmány éppen arra világít rá, hogy a séta közbeni szemétszedés hátterében többféle motiváció állhat.
A környezetünkben látott példák is számíthatnak
Ha egy parkban azt tapasztaljuk, hogy az emberek ügyelnek a tisztaságra, könnyebben természetesnek tekinthetjük, hogy a közös területeket meg kell óvni. A környezetünkben látott viselkedés így a saját döntéseinkkel is összefügghet.
Ugyanakkor a szemét felhalmozódása és a közömbösség látszata éppen ellenkező benyomást kelthet. Ha valaki azt látja, hogy egy területen rendszeresen hulladék hever, és senki sem foglalkozik vele, kevésbé érezheti úgy, hogy a tisztaság megőrzése közös ügy.
A vizsgált kutatásban a mások viselkedésével kapcsolatos tényezők is megjelentek a résztvevők motivációi között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen ember példája minden esetben megváltoztatja a körülötte lévők magatartását. Inkább arról van szó, hogy a társas környezet a szemétszedéshez való hozzáállás egyik lehetséges tényezője.
Aki nem szedi fel a szemetet, az kevésbé környezettudatos?
Ezt a következtetést nem lehet levonni a tanulmányból. A kutatás olyan felnőtteket vizsgált, akik már eleve szemetet szedtek séta közben, ezért az eredményekből nem állapítható meg, hogy miben különböznek tőlük azok, akik nem teszik ezt.
Az sem következik a vizsgálatból, hogy a hulladékot felszedő emberek általánosságban empatikusabbak, felelősségteljesebbek vagy jobb közösségi érzékkel rendelkeznek másoknál.
A viselkedést számos gyakorlati körülmény is befolyásolhatja. Valaki például siethet, nem tud biztonságosan lehajolni, nem talál megfelelő hulladékgyűjtőt, vagy egyszerűen nem szokott hozzá ehhez a tevékenységhez. Ezekből önmagukban nem lehet következtetni a környezettudatosságára.
A kutatás tehát nem személyiségteszt, és nem rangsorolja az embereket aszerint, hogy ki szed fel szemetet és ki nem. Azt vizsgálja, milyen tényezők kapcsolódhatnak azoknak a viselkedéséhez, akik rendszeresen megteszik ezt.
A tisztább utcákért nemcsak az egyének felelősek
A séta közbeni szemétszedés hasznos hozzájárulás lehet a tisztább környezethez, de önmagában nem oldja meg a hulladékkezelés problémáját. A közterületek állapotáért az egyéni döntések mellett a megfelelő infrastruktúra és a közszolgáltatások is felelősek.
A tisztább környezethez többféleképpen járulhatunk hozzá:
- Ne hagyjunk hulladékot magunk után: a megelőzés továbbra is az egyik legegyszerűbb lépés.
- Használjuk a kihelyezett hulladékgyűjtőket: ha nincs a közelben szemetes, vigyük magunkkal a hulladékot, amíg megfelelő helyre nem tudjuk dobni.
- Vegyünk részt közösségi takarítási akciókban: ezek lehetőséget adnak arra, hogy szervezett keretek között tegyünk a környezetért.
- Támogassuk a megfelelő hulladékgazdálkodást: a rendszeres közterületi takarítás, az elérhető gyűjtőedények és a jól működő közszolgáltatások szintén nélkülözhetetlenek.
A felelősség tehát nem hárítható kizárólag azokra, akik hajlandók mások után is felszedni a szemetet. A lakosság, a helyi közösségek, az önkormányzatok és a hulladékkezelésért felelős szolgáltatók együtt tehetnek a tisztább környezetért.
Mit tanulhatunk a hétköznapi gesztusból?
A kutatás egyik tanulsága, hogy a séta közbeni szemétszedés nem feltétlenül egyetlen személyiségjegyhez köthető. A környezettudatosság, a társadalmi felelősségérzet, a társas példák és a korábbi közösségi tapasztalatok egyaránt szerepet játszhatnak abban, hogy valaki rendszeresen összegyűjti az útjába kerülő hulladékot.
Egy eldobott palack felszedése önmagában nem árul el mindent az emberről, de jól példázza, hogy a környezetünk állapotát a hétköznapi döntéseink is befolyásolhatják. A tisztább utcákhoz pedig nem feltétlenül rendkívüli vállalásokra van szükség: a szemetelés elkerülése, a közös terek megbecsülése és a megfelelő hulladékkezelés támogatása egyaránt számít.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ha csak egy dolgot veszel a Lidlben csütörtökön, a 7999 forintos,...
Ha vettél ilyen ásványvizet, meg ne idd! Figyelmeztetést adott ki...
Több százezer magyar nyugdíjas járhat jobban, ha a Posta...
Nagy változás történt a rezsibefizetésnél: mostantól nem elég...
"Tömör fából készült burkolatot szereltem fel az öntöttvas...
