Belga nyugdíjból élnek Magyarországon: Marleen és André elárulta, mire elég itt a pénzük
André Van den Broeck és felesége, Marleen De Nul, 2022 szeptemberében költöztek a baranyai Csertőre. A férfi korábban a fémiparban dolgozott, Marleen pedig gyermekgondozóként. Nyugdíjasként úgy döntöttek, hogy nem Belgiumban folytatják tovább az életüket: elsősorban a nyugodtabb környezet, valamint a magyarországi, naposabb és szárazabb időjárás vonzotta őket.
Belga nyugdíjból élnek Magyarországon
A házaspár nem árulta el, pontosan mekkora nyugdíjat kap havonta, ahogy azt sem részletezték, mennyit költenek a magyarországi életükre. A nyugdíjuk azonban az egyetlen rendszeres jövedelmük, és ebből már négy éve fenn tudják tartani magukat Csertőn – írja a Nők Lapja.
Az euróban érkező járandóság önmagában is előnyt jelenthet, ha a mindennapi kiadásokat forintban kell fizetni. Egy magyarországi kistelepülésen ráadásul a lakhatás és bizonyos szolgáltatások is olcsóbbak, mint egy belga nagyvárosban.
Marleen és André esetében azonban egy másik körülmény is javított a családi kasszán. Miután jelezték a belga nyugdíjszolgálatnak, hogy Magyarországra költöztek, a nyugdíjukat adóelőleg levonása nélkül kezdték folyósítani.
Vagyis nem egy Belgiumban már megadóztatott nettó összeget, hanem a bruttó járandóságukat kapták meg.
Magyarországon a nyugdíj adómentes, így beszámolójuk szerint itt elsősorban helyi terheket, például önkormányzati adókat kellett fizetniük.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy luxuséletet élnek. A magasabb elkölthető összeg azonban nagyobb mozgásteret jelenthet az élelmiszerre, a ház fenntartására, az autózásra, utazásra vagy akár egy váratlan egészségügyi kiadásra.
A négy Magyarországon töltött év alapján a házaspár belga nyugdíja eddig elegendőnek bizonyult az itt kialakított életük finanszírozására.
Egy belga levél azonban mindent megbolygatott
A nyugodt magyarországi életet nem a megélhetési költségek emelkedése, hanem a belga adóhatóság levele zavarta meg igazán.
Marleen és André a 2022-es jövedelmükről még beadott egy belga adóbevallást. Úgy gondolták, ezzel le is zárták a kérdést, hiszen ekkor már Magyarországon éltek.
A következő évre azonban nem nyújtottak be újabb bevallást. Emiatt a belga adóhatóság közölte velük, hogy saját számítása alapján állapíthatja meg a jövedelmüket és az esetlegesen fizetendő adót.
A házaspár egy hónapot kapott arra, hogy igazolja, miért nem kell Belgiumban adóznia.
A levélben ráadásul olyan dokumentumot is kértek tőlük, amely magyar állampolgárságukat bizonyítja. Ez érthetően problémát jelentett számukra: attól, hogy több éve Magyarországon élnek, még nem váltak magyar állampolgárrá.
A megkérdezett belga adójogász szerint azonban a legtöbb jövedelmük esetében nem is állampolgársági igazolásra van szükség. Ehelyett a magyar adóhatóságtól kell adóügyi illetőséget igazoló dokumentumot kérniük, amellyel bizonyítani tudják, hogy életvitelszerűen Magyarországon élnek.
Marleen korábbi munkája okozhat gondot
André adózási helyzete viszonylag egyszerűnek tűnik, mivel mindig a versenyszférában dolgozott.
A Magyarország és Belgium közötti, kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályok alapján az ilyen típusú nyugdíj adóztatásánál a lakóhely szerinti ország lehet meghatározó.
Marleen esete azonban bonyolultabb. Korábban hat éven keresztül egy önkormányzati fenntartású napköziben dolgozott, fizetését pedig a helyi önkormányzattól kapta. Emiatt a belga hatóság úgy értelmezhette, hogy nyugdíjának egy része közszolgálati jövedelemhez kapcsolódik.
Ez azért fontos, mert bizonyos közszolgálati nyugdíjakat továbbra is a származási ország adóztathat. Marleen helyzete akkor lenne egyértelműbb, ha magyar állampolgársággal is rendelkezne.
Az ügy azonban még így sem teljesen egyértelmű. Joost Klaps belga adójogász szerint kérdéses lehet, hogy egy önkormányzati napköziben végzett gyermekfelügyelői munka után járó nyugdíjrész valóban ugyanolyan elbírálás alá esik-e, mint a klasszikus állami közszolgálatból származó nyugdíj.
Marleen és André már elküldte észrevételeit a belga adóhatóságnak, jelenleg pedig a döntésre várnak.
Magyarország is jóval drágább lett, mint amikor ideköltöztek
A házaspár 2022 őszén érkezett Magyarországra, így megtapasztalta az elmúlt évek jelentős áremelkedéseit is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. 2026 augusztusában az éves infláció már csak 1,3 százalék volt, egy hónap alatt ugyanakkor 0,2 százalékkal nőttek az árak.
Az infláció lassulása azonban nem jelenti azt, hogy az árak visszatértek a korábbi szintre.
Élelmiszerre, gyógyszerekre, rezsire és különböző szolgáltatásokra ma már Marleenéknek is többet kell költeniük, mint a költözésük idején.
Számukra ugyanakkor valamelyest kedvező lehet a forint és az euró árfolyamának alakulása. Ha a forint gyengül, ugyanaz az euróban érkező nyugdíj több forintot ér. Ennek is van azonban árnyoldala: a külföldről behozott termékek, az utazás és egyes szolgáltatások ilyenkor szintén drágulhatnak.
Marleen és André mindezek ellenére megtalálta a helyét Csertőn. Bár a belga adóhatósággal kialakult helyzet még nem rendeződött, Belgiumba már nem szeretnének visszaköltözni.
Az újrakezdést alaposan mérlegeln ikell
A külföldi nyugdíjból Magyarországon élni elsőre egyszerű képletnek tűnhet: az euróban kapott jövedelem magasabb vásárlóerőt biztosíthat, a vidéki élet pedig több területen olcsóbb lehet.

Egy másik országba költözésnek azonban idősebb korban is komoly ára van. Számolni kell például azzal is, hogy távolabb kerülhet a család és a megszokott közeg, nehezebb lehet eligazodni az egészségügyi rendszerben, és az adózási, biztosítási vagy tartózkodási szabályok is bonyolultabbá tehetik a mindennapokat.
Emiatt egy ilyen döntésnél nemcsak az árakat és a természeti adottságokat érdemes mérlegelni, hanem azt is, mennyire könnyű hosszú távon biztonságosan és kiszámíthatóan berendezkedni az új országban.

