Baranya megye rejtett kincsei: 10 érdekes hely, amit látnod kell

Travellina
Tudtad, hogy a pécsi Varázspadláson 2664 mackó lakik, az egyetemi negyedben pedig egy igazi kuriózum bújik meg? Láttad már a Mecsek óriásait? Travellina most lerántja a leplet a kevésbé ismert Baranya megyei látványosságokról.
vendégszerző
Travellina

Travellina

Kisgyörgy Éva, a travellina.hu bloggere. 139 országban járt, szeret vezetni, kevésbé ismert tájakat felfedezni és jókat enni.
Cikkei

Két ormánsági templom

Kórós

Dél-Dunántúlon, az Ormánság apró településein csodálatos festett virágmintás templombelsők jöttek létre az 1700 éves végétől a 19. század közepéig. Ezek a települések viszonylag közel fekszenek egymáshoz, így egy hétvégi templomtúra során akár mindet végiglátogathatjuk. Nagyon nem lehet – és nem is érdemes – sietni, hiszen a legtöbbször azzal indul a túra, hogy meg kell találni a kulcs őrzőjét, és amíg nézelődünk vagy fotózunk, ők szívesen mesélnek is szeretett templomukról.

Az ormánsági festett templomok a baranyai asztalosműhelyek legszebb munkái – a készítők névjegye általában fellelhető a festett deszkákon. Közülük is kiemelkedő Gyarmati Jánosvajszlói asztalos műhelye, valamint utódainak munkássága. Az ő nevéhez köthető a kémesi, a kórósi és a kovácshidai templom díszítése.

Fotó: Travellina

Kóros kazettás mennyezetének érdekessége, hogy két egyforma kazetta nem található benne. Öröm látni, milyen szépen rendben tartják a templom környékét, egy szépen gondozott kis parkban áll. Szemben található az önkormányzat épülete, ide kell bekopogni a kulcsért.

Drávaiványi

Drávaiványi a térség legismertebb, legszebb temploma. Mennyezetét 167 darab festett kazetta alkotja, melyek találkozási pontjait vörösre festett, faragott fagombocskákkal díszítették. A mennyezet középpontjában, a napkorongot stilizáló, úgynevezett “király kazetta” hordozza a készíttetők adatait. Az Ormánság református templomaiban csak itt található meg egy teljesen egyedi ábrázolás, egy sellő: a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak, mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal. Az előbbi a gyülekezetet az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékezteti,  míg az utóbbi már az özönvíz utáni békés állapotra utal.

Fotó: Travellina

Két kirándulás

Óbányai völgy, Ferde vízesés

A Kelet-Mecsek nagyon népszerű, romantikus túraútvonala vezet az Óbányai völgyben. A körülbelül 5 km-es túra az Óbánya és Kisújbánya közti völgyben halad. A túra legszebb részei a Csepegő-szikla és a Ferde vízesés, de plusz pont, hogy a két végpont, Óbánya és Kisújbánya is nagyon hangulatos. Könnyű terep, kisgyerekkel, kutyával, idős szülőkkel is bevállalható.

Fotó: Travellina

Ha ez túl könnyű valakinek, akkor végigjárhatja a teljes “Üvegesek útja” útvonalat, ez a vidék ugyanis a 17. század végétől a 19. század elejéig az üveghutákról volt nevezetes. A túra a hosszúhetényi Üvegkiállítástól indul, majd a Réka-völgyön, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva, 23 km megtétele után ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját, a Kelet-Mecsek XVIII. századi hutáit.

A Mecsek óriás szobrai

A Mecsekben három óriási szobrot helyeztek el, melyek egy 11 települést érintő kincskereső játék részei. Elsősorban a gyerekeknek épültek, de persze imádják a szelfiző felnőttek is. A három szobor lelőhelyei:

1. A képen szereplő Kőmorzsoló óriás azon a murvás úton van, amely Hosszúhetényből Püspökszentlászló felé vezet.

Fotó: Travellina

2. Egy stílusában nagyon hasonló alkotás áll Bikalon, és az egyezőség nem véletlen: A Fanyűvőnek is ugyanaz az alkotója, Baráth Gábor. Az akácfából készült szobrokat igyekezett minél környezetbarátabb módon elkészíteni, így nincs bebetonozva.

3. A harmadik óriás, a Vasgyúró, Mecseknádasdon áll, és ez utóbbi Dechant Antal munkája.

Két izgalmas múzeum

Vármúzeum, Siklós

A legdélibb magyar városban magasodó vár meglepően épen vészelte át a történelem viharait. Valószínűleg a tatárjárás után épült, első írásos emléke 1294-ből maradt fenn. Számos főnemesi család tulajdonában volt, majd közel másfél évszázadon át a törökök erődnek használták. A 18. században a Batthyány család alakította át barokk stílusúra. A sok történelmi fordulatot, tulajdonost és átépítést megélt vár ma múzeumként funkcionál.

Fotó: Travellina

A siklósi vár arról is híres, hogy itt forgatták Magyarország első filmsorozatát, a Tenkes kapitányát, erre emlékezve egy panoptikum is található az épületben.

Pipamúzeum, Ibafa

“Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa” – kinek ne lenne ismerős ez a nyelvtörő a gyerekkorából?

1864 és 1905 között Hangai (Schreier) Nándor volt Ibafa plébánosa, aki a hagyomány szerint nagyon szeretett pipázni. A pap füstölgő szenvedélye megihlette barátját, Roboz István újságírót, ő fabrikálta a nyelvtörő mondatot. 1931-ben megszületett ennek zenés feldolgozása is, és a népszerűség oda vezetett, hogy a környék papjai elkezdtek pipákat gyűjteni. Ezekből született meg a kis zsákfalu múzeuma, ahol sokféle hazai és távoli pipa és szivar található.

Fotó: Travellina

Két különleges templom

Beremend

Az ország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb temploma található Beremenden. A délszláv háború menekültjei anno ma a templomnak helyet adó dombról láthatták, hogyan válnak az háború áldozatává határon túli templomaik, falvaik. A menekülteket befogadó település úgy döntött, a béke szimbólumaként egy ökumenikus kápolnát emel, melyet különböző nemzetiségek és különböző vallási felekezetekhez tartozók 1993 és 1998 közt húztak fel.

Fotó: Travellina

Máriagyűd

Máriagyűd felé közeledve már messziről látszik az emelkedőn álló hatalmas templom két égnek ágaskodó tornya. Hazánk egyik legfontosabb zarándokhelye, legrégibb Mária-kegyhelye ez, melyet különösen búcsú idején rengetegen látogatnak. Az Esztergomból induló, az országot középen észak-déli irányban átszelő Magyar Zarándokút végpontja ez a templom, amely kapcsolódik három nagy történelmi zarándokúthoz is. A kegytemplomot Vatikán 1805-ben zarándokhelynek, 2008-ban bazilikának ismert el.

Fotó: Travellina

Két kevésbé ismert pécsi nevezetesség

Idris Baba türbéje

Az egyetemi negyedben egy igazi kuriózum bújik meg, melyet alig ismernek a turisták, pedig érdemes lenne. Ez Idris Baba türbéje, egy nyolcszögletű sírhely, amely 1591-ben, a török hódoltság idején épült.

Fotó: Travellina

A törökök kiűzése után a jezsuiták a pestiskórház kápolnájává alakították át, később lőporraktárként funkcionált. 1961-ben alakították vissza türbévé. A feltárás során megtalálták Idris Baba csontvázát, és azt visszatemették, a padozatot pedig a sírgyalázás megelőzendő lebetonozták.

Idris Baba híres gyógyító volt, a mai napig járnak ide gyógyulni kívánó muszlim zarándokok, elsősorban Boszniából.

Varázspadlás

Pécsett a Király utca egyik udvara fantasztikus kincset rejt. Egy mackó által őrzött ajtón keresztül egy alagsorba jutunk, ahol egy hatalmas terem 2664 mackónak ad otthont. Bár alagsorról van szó, a hely neve Varázspadlás, gazdája pedig Tibold Zita, aki hosszút utat tett meg a multis karriertől a mackógondozásig.

Fotó: Travellina

A kilenc éve megnyitott múzeumban rengeteg kuriózum van, sportoló macik, karácsonyi kiadások, pandák és mesefigurák, kicsik és nagyok, még Elvis-mackó is. Nagyon jól ki lehet szakadni a mackókkal teli pincében a hétköznapokból, jó szívvel ajánlom!