Rózsaszínben drágább az élet? Így húzza ki a pénzt a magyar nők zsebéből a pink adó
Belépsz a sarki drogériába azzal az ártatlan céllal, hogy gyorsan bedobsz a kosaradba néhány mindennapi alapdarabot. Kellene egy új csomag eldobható borotva a hétvégi kiruccanáshoz, egy egyszerű tusfürdő és egy semleges dezodor. Ahogy végigsétálsz a sorok között, a tekinteted a női higiéniai részlegre téved. Ott sorakoznak a pasztell rózsaszín, vörös és púderlila csomagolások, kecses betűtípusokkal, virágmotívumokkal és olyan ígéretekkel felvértezve, mint a „bársonyos simaság” vagy a „selymes érintés”.
Néhány méterrel odébb azonban ott a férfiaknak szánt folyosó is: sötétkék, szürke és fekete tubusok, szögletes formák, minimalista vagy „macsó” dizájn. Kíváncsiságból átsétálsz, és a kezedbe veszel két csomag ugyanolyan márkájú, hárompengés eldobható borotvát. Az egyik pasztell rózsaszín, a másik sötétkék. Megforgatod őket: mindkettő műanyag nyelű, mindkettőben pontosan három vékony acélpenge lapul, és mindkettőnek az a célja, hogy eltávolítsa a szőrszálakat. Aztán rápillantasz a polccímkék apró betűs részére. Egy szeptember végi drogériás árgyűjtésünk során megállapítottuk, hogy a női eldobhatós borotva átlagosan körülbelül 480 forint. A mellette lévő férfi változaté viszont alig 320 forint.
Mi történt a gyártósoron az acélpengével és a műanyaggal a gyárkapu és a polc között? Egy csepp rózsaszín pigment és egy leheletnyi levendulaillat valóban indokolja a többletkiadást? Aligha. Ezt a jelenséget hívja a világ pink adónak.
Mi az a pink adó, és honnan indult ez az egész?
Bár az elnevezésben ott szerepel az „adó” szó, a valóságban a pink adó nem egy olyan tétel, amit a NAV vagy a Pénzügyminisztérium vet ki ránk a parlament döntése nyomán. Ez egy közgazdasági és szociológiai fogalom: a nemi alapú árdiszkrimináció fedőneve.
Arról a mindennapi jelenségről szól, amikor a kifejezetten nőknek címzett termékeket és szolgáltatásokat aránytalanul magasabb áron értékesítik, mint a férfiaknak gyártott, funkciójában, hatóanyagában és minőségében azonos alternatívákat.
A felár története nem tegnap kezdődött, de a nemzetközi köztudatba igazán egy mérföldkőnek számító botrány révén robbant be. 2015-ben a New York-i Fogyasztóvédelmi Hivatal (DCA) úgy döntött, hogy utánajár ennek a jelenségnek, és egy hatalmas kutatásba fogott„From Cradle to Cane: The Cost of Being a Female Consumer” címmel. A szakemberek közel 800 terméket vizsgáltak meg 35 különböző termékkategóriában, a gyermekjátékoktól a ruházaton át a nyugdíjasoknak szánt egészségügyi segédeszközökig.
Az eredmény megdöbbentő volt. A konkrét összehasonlítások 42 százalékában volt drágább a női változat, és a 35 vizsgált kategóriából 30 százalékban magasabb volt a női termékek átlagára:
- A nőknek szánt, összehasonlítható termékek átlagosan 7 százalékkal kerültek többe.
- A személyes higiéniai termékek és hajápolók kategóriájában ez a felár elérte a 13 százalékot.
- Még az időseknek szánt sétabotok és támasztók terén is drágább volt az a változat, amelyet „női ergonómiájúként” árultak.
Ez a rejtett költség egy átlagos nő életében több ezer dolláros – mai forintárfolyamon számolva sokmilliós – felesleges kiadást jelent. Olyan pénzeket vesznek ki a zsebünkből pusztán a pszichológiára és a társadalmi elvárásokra építve, amelyeket egyébként megtakarításra, tanulásra vagy élményekre is fordíthatnánk.
Nőként egy egész életen át fizetjük a felárat
A pink adó legtrükkösebb tulajdonsága, hogy láthatatlanul simul bele az életünkbe. Nem akkor találkozunk vele először, amikor tinédzserként megvesszük az első szempillaspirálunkat vagy borotvánkat. A mechanizmus már a gyerekszobában elkezdődik.
Sétálj be egy nagy játékáruházba, és figyeld meg a kismotorokat, futóbicikliket vagy rollereket. Egy kék vagy zöld színű gyermekjárgány gyakran ezer-kétezer forinttal olcsóbb, mint a mellette díszelgő, csillámos, rózsaszín műanyaggal bevont társa, holott a váz, a kerekek és a teherbírás megegyezik. Ugyanez a minta ismétlődik meg a babáknak szánt ruháknál, a kreatív készleteknél, sőt a hátizsákoknál és írószereknél is.
Amikor felnövünk, a felár velünk együtt érik és terebélyesedik. Ezek a legjellemzőbb területek, ahol a mindennapokban tetten érhető a nemek szerinti árazás napjainkban:
- A piperék és a kozmetikumok világa: a klasszikus példa a borotvahab és a golyós dezodor. Ha megfordítod a flakonokat, látni fogod, hogy a zsíroldó és habképző anyagok, valamint az izzadásgátló összetevők (például az alumíniumsók) általában megegyeznek.
- A fodrászatok árlistája: hányszor fordult elő veled, hogy rövid hajad van, a fodrásznál csupán igazítást kértél, a számlán mégis a „női rövid hajvágás” tétel szerepelt, aminek az összege valamiért magasabb volt, mint a mellette szereplő, szintén rövid hajú férfi hajvágási díj?
A magyar valóság
Magyarországon a pink adó kérdése különösen érzékeny és húsbavágó téma, amit egy sokszor háttérbe szorított tényező tesz igazán felháborítóvá. Az Európai parlament 2023-as hivatalos adatai szerint a nemek közötti bérszakadék (gender pay gap) 17,8. százalék. Ez a nők és a férfiak átlagos bruttó órabére közötti kiigazítatlan különbséget jelenti. És persze jön a kérdés, hogy mi köze van ennek a cikk témájához? A válasz egyszerű: a drogériákban az eleve drágább sampont, arckrémet és a drágább borotvát, vagy a későbbi sorokban nagyobb hangsúlyt kapó intim termékeket pontosan ebből a szűkebb keretből kell finanszíroznunk.
Ha ma bemész egy hazai drogériába, a saját szemeddel végezheted el a kísérletet. Egy nagy, saját márkás vagy középkategóriás gyártó férfi eldobható hárompengés borotvája csomagos kiszerelésben lebontva gyakran 250-350 forintos darabárra jön ki. Ugyanannak a gyártónak a női változata, amely kísértetiesen hasonló fejjel és nyéllel rendelkezik, már 420-550 forint közötti darabáron landol a kosárban.
Idén is többen osztották meg Magyarországon a gondolataikat a pink adóról a közösségi médiában, köztük Stankovits Bori, Tiktok felhasználó is készített videót tapasztalatairól:
@stankovitsbori Pink tax, azaz Rózsaszín adó a női termékeken #pinktax#rózsaszínadó#nőitermék#férfitermék#kapitalizmus♬ eredeti hang - Stankovits Bori
Kifejezetten az ár meghatározásának ellenőrzése nem tartozik a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe, tekintettel arra, hogy – bizonyos szűk körű kivételektől eltekintve – a vállalkozások szabadon állapíthatják meg adott termékre a fogyasztói árat. Természetesen, amennyiben ugyanazon termékre egy adott vállalkozás eltérő árat állapít meg aszerint, hogy ki vásárolja azt a terméket – legyen szó nem, vagy kor alapján történő megkülönböztetésről –, az az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. Ilyen esetben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogosult eljárni.
– nyilatkozott a helyzetről a a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) lapunknak.
Magyarország az Európa-rekorder a tamponadó terén
Eddig a láthatatlan, piaci árképzésről beszéltünk, de van a történetnek egy olyan része is, ahol a felár nem piaci furfang, hanem kőkemény törvényi valóság. Ez a tamponadó, vagyis az alapvető intimhigiéniai cikkekre (egészségügyi betétekre, tamponokra, menstruációs kelyhekre és alsóneműkre) kivetett általános forgalmi adó. Gondoljunk bele: a menstruáció nem egy szabadon választott hobbi, nem luxuspasszió és nem olyan döntés kérdése, mint hogy veszünk-e egy új rúzst a hétvégére. Ez egy biológiai alapszükséglet, amely a legtöbb termékeny korban lévő nőt érint havonta, évtizedeken keresztül.
Európa és a világ számos országa az elmúlt években felismerte ennek a méltánytalanságát. Az Egyesült Királyságban és Írországban teljesen eltörölték ezt a terhet, azaz 0 százalékos adókulcs alá vonták a menstruációs termékeket. Skócia még ennél is tovább ment: törvény garantálja az ingyenes menstruációs termékekhez való hozzáférést, amit az önkormányzatoknak, az oktatási intézményeknek egyaránt szükséges biztosítaniuk. Spanyolországban 4 százalékra mérsékelték az adót, Németországban pedig hatalmas társadalmi viták és petíciók után a korábbi luxuscikk-besorolásból áttették az alapvető élelmiszerek közé, így az áfa 19 százalékról 7 százalékra esett vissza.
És hol áll ebben a sorban Magyarország?
Nálunk a tamponok és betétek a mai napig az Európai Unió legmagasabb, rekordméretű, 27 százalékos általános forgalmi adójával vannak sújtva.
Ugyanannyi adót fizetünk a havi vérzés higiénikus ellátásáért, mint egy prémium okostelefonért, egy luxusparfümért vagy egy sportautóért.
Ez a teher nemcsak elvi kérdés, hanem a hétköznapokban közvetlenül táplálja a menstruációs szegénységet. A szegényebb régiókban, hátrányos helyzetű családokban élő nők és fiatal lányok számára havonta több ezer forintot kiadni a higiéniai termékekre óriási luxust jelent. A Magyar Vöröskereszt 4350 hetedikes diáklány bevonásával készített felmérése szerint pedig minden tizedik megkérdezett hiányzott már az iskolából azért, mert nem jutott megfelelő menstruációs higiéniai termékekhez. Miközben civil szervezetek és egyes képviselők többször is benyújtottak törvényjavaslatot a menstruációs termékek áfájának 5 százalékra történő mérséklésére az elmúlt években, ezek a javaslatok mindeddig elvéreztek a parlamentben.
Így cselezheted ki a rendszert
Bár a törvényi szabályozás egyelőre nem siet a magyar nők segítségére, vásárlóként óriási hatalom van a kezünkben: a pénztárcánk. Nem kell csendben elfogadnunk a rózsaszín felárat. Íme néhány bevált tipp és stratégia, amellyel havonta akár több ezer forintot is megtakaríthatsz a drogériában:
- Sétálj át a férfi részlegre: ez a legegyszerűbb és leggyorsabb trükk. A kívánt eredményt ezek a termékek ugyanúgy kiszolgálják, mint a női változataik.
- Ne félj az uniszex termékektől: egyre több modern kozmetikai és tisztálkodási márka kínál letisztult, nemsemleges csomagolású termékeket. Egy natúr tusfürdő, egy növényi olajos testápoló vagy egy egyszerű hidratálókrém nem attól működik jól, hogy női sziluett van a flakonján.
- Legyél a liter- és darabárak mestere: soha ne a nagy, feltűnő akciós árat nézd! Mindig pillants le a polccímke aljára, ahol kötelező feltüntetni az egységárat (forint/liter vagy forint/darab). Mindig érdemes összehasonlítani az egységárat, és ez alapján mérlegelni.
- Fektess be tartós, hulladékmentes alternatívákba: ha anyagilag megteheted, válts környezetbarát megoldásokra! Egy cserélhető pengés, fém biztonsági borotva egyszeri beruházás, de a szabványos fém pengék hozzá darabonként mindössze 50-80 forintba kerülnek, és évekig kiszolgálnak. Ugyanez igaz a menstruációs kelyhekre vagy a mosható menstruációs fehérneműkre: az egyszeri 8-10 ezer forintos kiadás egy-két éven belül megtérülhet, így hosszabb távon jelentősen csökkenhet a menstruációs termékekre fordított összeg.
A pink adó nem természeti törvény, hanem egy olyan üzleti modell, amely addig működik, amíg automatikusan a rózsaszín doboz után nyúlunk. Ezért nagyon fontos, hogy (igen, sajnos) nőként a bevásárlásra kicsit több időt szánj, és ne rohanva intézd el a frusztráló bevásárlást. A befektetett időt később a pénztárcád is meg fogja hálálni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új diszkontlánc érkezik Magyarországra: itt nyílik az első
Az orvosok elárulták, melyik a legjobb WC-papír: rengeteg magyar...
Csütörtöktől végre a Lidlben is kapható: a séfek szerint ez a...
1499 forintért érkezik a Lidlbe a Parkside-termék, ami minden...
Időseknek naponta kellene enniük ezt az őszi ételt: megszünteti...
