A pszichológia szerint azoknak a gyerekeknek, akik sok időt töltenek képernyő előtt, javul a gondolkodási teljesítményük
„Ne ülj annyit a tévé előtt!”, „Tedd már le azt a telefont!”, „Menj inkább ki a levegőre!” – nincs olyan gyerek, aki ne hallotta volna már valamelyik mondatot. A képernyő előtt töltött időről régóta az a kép él bennünk, hogy csak elveszi az időt a mozgástól, az olvasástól vagy a tanulástól – írja a Gamepro.
Egy friss kutatás azonban ennél jóval érdekesebb eredményre jutott. A Jyväskyläi Egyetem és a Kelet-Finnországi Egyetem kutatói azt találták, hogy azok a gyerekek, akik több időt töltöttek képernyő előtt, serdülőkorukra bizonyos kognitív teszteken jobb eredményeket értek el. Ez persze nem azt jelenti, hogy jó ötlet a korlátlan telefonozás, csak azt, hogy nem mindegy, mire használja a gyerek a képernyőt.
Jobb reakcióidőt mértek a több képernyőidőről beszámoló gyerekeknél
A vizsgálat több mint 500 gyerekkel indult, a mostani elemzésben pedig olyan fiatalok adatait nézték meg, akiket éveken keresztül követtek. A kutatókat eredetileg főként az érdekelte, hogyan hat a gyerekkori mozgás és az ülve töltött idő a későbbi gondolkodási képességekre. Közben azonban azt is feljegyezték, mennyi időt töltenek a résztvevők telefonnal, számítógéppel, televízióval és más képernyős eszközökkel.
Serdülőkorban pedig többek között a reakcióidőt, a figyelmet, a munkamemóriát és az általános kognitív teljesítményt is vizsgálták.
Az eredmény meglepő volt: akik hosszabb képernyőidőről számoltak be, gyorsabban reagáltak, pontosabbak voltak bizonyos munkamemória-feladatokban, és összességében is jobb eredményeket értek el egyes kognitív teszteken. A kutatók nem állítják, hogy maga a képernyőhasználat tette volna ügyesebbé a gyerekeket. A vizsgálat kapcsolatot talált a két dolog között, de ebből még nem derül ki, pontosan mi áll a háttérben.
Egyáltalán nem mindegy, mit néz a gyerek
Petri Jalanko, a Jyväskyläi Egyetem doktorandusza szerint félrevezető minden képernyő előtt töltött percet ugyanúgy kezelni. A kutatás ugyanis nem bontotta le részletesen, mit csináltak a gyerekek a készülékeken.
A képernyőidőbe így éppúgy beletartozhatott az olvasás, az írás vagy a házi feladat elkészítése, mint a videojátékozás vagy más szórakozás.
Márpedig nem ugyanaz órákon át céltalanul görgetni a közösségi oldalakat, mint egy összetett játékban problémákat megoldani, információt keresni, olvasni vagy valamit létrehozni.
Jalanko szerint a szülőknek és a pedagógusoknak ezért nem feltétlenül mindenáron a képernyőtől kell eltiltaniuk a gyerekeket. Inkább azokat a digitális tevékenységeket érdemes népszerűsíteni, amelyek gondolkodásra, kreativitásra, problémamegoldásra vagy tanulásra ösztönöznek.
A mozgással kapcsolatban is születtek furcsa eredmények
A kutatás egyik legmeglepőbb része éppen a fizikai aktivitáshoz kapcsolódott. A tudósok ugyanis nem találtak minden esetben egyértelmű kapcsolatot aközött, hogy valaki sokat mozog gyerekként, és később jobban teljesít a gondolkodást mérő teszteken. Bizonyos elemzésekben a több önálló, nem szervezett mozgás még gyengébb munkamemória-pontossággal is együtt járt. A szigorúbb statisztikai vizsgálatok után azonban ez a kapcsolat már nem volt egyértelmű.
Ebből természetesen nem következik, hogy a sport rosszat tenne a gyerekeknek.
A kutatók inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a mozgás és a gondolkodási teljesítmény kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen kijelentsük: minél több a sport, annál jobb eredmények születnek.
Érdekes különbség mutatkozott a fiúk és a lányok között is. A lányoknál a könnyebb fizikai aktivitás bizonyos munkamemória-feladatokban jobb eredménnyel járt együtt, míg a fiúknál inkább a rendszeres, szervezett sportolásnál születtek jobb eredmények.
A túl sok képernyőidőnek továbbra is lehetnek hátrányai, különösen akkor, ha az alvás, a mozgás vagy más fontos tevékenységek rovására megy.
Az eredmények inkább azt mutatják, hogy önmagában a képernyőidő szó keveset mond. Nagyon nem mindegy, mi történik közben.
A tableten vagy laptopon lehet olvasni, tanulni, alkotni is, sőt, problémákat megoldani vagy olyan játékokkal játszani, amelyek folyamatos figyelmet és gyors döntéseket igényelnek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezt teszik egyre többen az erkély korlátjára, és nem csak a...
Azonnali termékvisszahívás a Lidlnél: baktériumot találtak az...
Leállás jön több hazai banknál, a kártyás műveleteket...
Ne maradj le a Lidl nagy durranásáról: visszatér a konyhai...
Így lehet kérni a nyugdíj újraszámítását vagy...
