Egész életünkben rosszul tudtuk: a reszelő „szúrós” oldala nagy segítség a konyhában
A négyoldalú reszelő legismertebb felületeit rendszerint gondolkodás nélkül, magától értetődő természetességgel használjuk: a nagy lyukú oldal például a sajtok és alma reszelésére, a közepes lyukak sütéshez való zöldségekre vagy gyorsan olvadó sajtokra valók. Az egyik oldalt viszont sokan kerülik: a legkisebb lyukú, „tüskeszerű” felületről sokan azt gondolják, hogy csupán arra jó, hogy jól összekarcolja a kezünket, miközben egyértelmű, hogy ez téves gondolat.
Ez a „megvetett” oldal valójában kifejezetten hasznos: fő feladata kemény alapanyagok nagyon finom porrá vagy pasztává alakítása. Ha kínlódtál már valaha fokhagyma, friss gyömbér vagy szerecsendió aprításával, ezen a felületen gyorsan és hatékonyan dolgozhatsz. Ugyanez érvényes nagyon kemény sajtokra, például a parmezánra is: néhány húzás alatt könnyű, finom port kapunk, hasonlót a bolti tasakos reszelékekhez. Érdekesség, hogy ezen az oldalon a reszelék általában a reszelő külső felületén marad, ami megkönnyíti az összegyűjtését.
Hogyan tisztítsuk?
Az egyik fő oka, hogy sokan kerülik a „negyedik” oldalt, az elmosás körülményessége. Pedig egy egyszerű trükk segít ebben is: ne dörzsöljük azonnal a reszelőt nedves szivaccsal, hanem hagyjuk kicsit megszáradni. Ezután egy száraz mosó- vagy edénykefével könnyedén el lehet távolítani a maradékokat, majd jöhet az öblítés vízzel és mosogatószerrel – így kíméljük a reszelőt és a körmünknek sem esik baja.
Mi mire való még?
A legnagyobb lyukak félkemény sajtokhoz (például gouda) és salátazöldségekhez tökéletes, ha nagyobb, jól látható darabokat szeretnénk. A közepes lyukak a sütésre szánt zöldségekhez (például sárgarépa, cukkini) és gyorsan olvadó sajtokhoz (például mozzarella). A széles, vízszintes bevágásokkal rendelkező, legkevésbé feltűnő oldal: vékony szeletekre vágja a zöldségeket – házi chipshez vagy vékony uborkakarikákhoz ideális. Használjuk bátran a „szúrós” oldalt is: sokszor ez az, amivel a legprofibb, legaprítottabb eredményt érhetjük el.
Hogyan reszeljünk úgy, hogy közben óvjuk az ujjainkat?
Biztos előfordult már veled is, hogy belereszeltél az ujjadba vagy a körmödbe a vasárnapi ebéd készítésekor. Bárkivel előfordulhat a konyhai baleset, ezért összeszedtünk néhány tippet, ami ennek a kockázatát csökkenti:
- Használj reszelőtartót vagy fogót: ha a reszelőhöz tartozik műanyag/fém tartó, mindig használd. Túl azon, hogy stabilabban fogja az aprítandó darabot, az ujjakat is védi. Ha nincs, egy sütőkesztyűbe csavart fogyasztható törlőkendővel is stabilizálhatod az alapanyagot.
- Védőkesztyű viselése ajánlott: vágásbiztos kesztyűt érdemes beszerezni. Ezek vékonyabb darabok reszelésénél is jól védnek, és nem csökkentik jelentősen a kézügyességet.
- Tartsd a reszelőt stabilan: helyezd a reszelőt csúszásmentes felületre (nedvszívó törölközőre, szilikon alátétre) vagy állítsd rá egy tálra/vágódeszkára, hogy ne mozduljon el reszelés közben.
- A jó mozdulatra csak egyszer kell ráérezni: reszelj fentről lefelé, egyenletes, rövid húzásokkal. Ne próbálj hosszú, erőlködő mozdulatokkal dolgozni; a kontroll nagyobb biztonságot ad.
- Figyelj a darab méretére: nagyobb darabokkal kezdd, a végét, amikor a szelet nagyon kicsi lesz, inkább rögzítsd tartóval vagy tedd félre – a kis maradékot gyakran kényelmesebb aprítani késsel vagy robotgéppel, mint kockáztatni a sérülést.
- Használj talpat vagy vágódeszkát: ha a reszelő széles és lapos, fektesd rá erősen a deszkára, és húzd a hozzávalót a felületen – így kevesebb a kilengés, stabilabb a mozdulat.
- Itt is fontos a helyes testtartás: hajolj közel a pulthoz és a reszelőhöz, hogy rövidebb, irányíthatóbb mozdulatokat tegyél. A csuklót tartsd egyvonalban a felülettel, ne csavarodjon el.
- Ezt a technikát alkalmazd a konyhában: fokhagymánál és gyömbérnél a „laposító” technika kényelmesebbé teszi a reszelést, és biztonságosabbá: a gerezdet késsel kissé nyomd össze, mielőtt nekiállnál a reszelésnek. Olyan állagú ételeknél, mint a parmezán, inkább rövidebb, erősebb húzásokkal dolgozz, így a morzsolódásra hajlamos étel nem „válik kámforrá” a kezedben.
- Tisztításnál óvatosan: a „szúrós” oldal tisztítása közben használj kefét vagy fogkefét, ne dörzsöld az eszközt puszta kézzel. Védőkesztyűben is tisztíthatod, vagy hagyd megszáradni és rázd le mosás előtt a maradékokat.
Ezekkel a módszerekkel csökkenthető a vágás- és kaparásveszély, miközben hatékonyan használhatod a reszelőt!
Cikkünk forrása a tportal volt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Azt mondják, a palacktrükk jobban hűt, mint egy légkondi - igaz...
Már csütörtöktől, 2499 forintért kapható az Aldiban ez a...
Ennyibe kerülhet a cukor, a liszt, az étolaj és a tojás...
Az egész éjjel működő légkondi helyett: ez biztosítja a...
Ezt az appot mindenkinek le kell töltenie, amíg gondok vannak...
