Készülhetünk az élelmiszerár-sokkra - olyan időjárási jelenség jöhet, amilyet ember még nem látott
Újabb komoly csapás fenyegeti a világ élelmiszerpiacát: a szakértők szerint a hatása nem néhány hónapig, hanem akár éveken át érezhető lehet. Egy, a Kiderül.hu oldalán megjelent cikk szerint „olyan El Ninót mutat az előrejelzés, amilyet ember még nem látott„, a Guardian ezzel kapcsolatban több közgazdász véleményére hívja fel a figyelmet: a világ élelmiszerpiacán áremelkedés várható, amelynek következményei akár 2028 második feléig is elhúzódhatnak.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az iráni háború miatt a világpiaci élelmiszerárak már most hároméves csúcson járnak. Elemzők szerint az ellátási láncokat
egyszerre két komoly sokk fenyegeti: a geopolitikai konfliktus és a globális felmelegedés által felerősített szélsőséges időjárás.
A tudósok szerint a 2026-2027-es El Nino szokatlanul erős lesz. A jelenség egyébként akkor alakul ki, amikor a széljárás megváltozása miatt a szokásosnál melegebb tengervíz terjed szét a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén.
Az informálisan már „szuper-El Ninónak”, illetve „Godzilla El Ninónak” is nevezett időjárási jelenségről az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA júniusban megerősítette, hogy a melegedés már megkezdődött a Csendes-óceánon. A szervezet szerint 63 százalék az esélye annak, hogy az év későbbi részében a tengerfelszín hőmérséklete több mint 2 Celsius-fokkal meghaladja a normális értéket.
Újabb inflációs hullámot indíthat el az El Nino
A világ számos országában már most is komoly terhet jelentenek a magas megélhetési költségek. A szakértők attól tartanak, hogy egy szélsőségesen erős El Nino újabb inflációs nyomást idézhet elő.
A veszély a jegybankokat is aggasztja, mivel egy újabb áremelkedési hullám miatt a kamatok a jelenleg vártnál hosszabb ideig maradhatnak magas szinten.
Az El Nino korábban is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ellátásban. Több mint száz évvel ezelőtt egy hasonló katasztrófa brutális aszályokat okozott Kínában, Afrika déli részén, Brazíliában, Egyiptomban és Indiában. A gyarmati uralom következményei tovább súlyosbították az éhínséget. Az 1876 és 1878 közötti időszakban csak Indiában több mint hatmillió ember halt meg.
Az 1981-1982-es, az 1996-1997-es, a 2015-2016-os és a 2023-2024-es El Nino is a legerősebbek között szerepelt. A NOAA előrejelzései szerint azonban a most kialakuló, 2026-2027-es ciklus ezeknél is súlyosabb lehet, ami világszerte növeli az aszályok, áradások és a terméskiesés kockázatát.
Közel 16 százalékkal drágulhatnak az élelmiszer-alapanyagok
A Goldman Sachs elemzőinek számításai szerint a mostani El Nino akár 15,8 százalékos drágulást is okozhat a globális mezőgazdasági nyersanyagok piacán.
Ennek hatása Európában is megjelenhet. A befektetési bank becslése szerint az eurózónában átlagosan 1,3 százalékkal emelkedhetnek emiatt az élelmiszerárak.
A teljes hatás azonban nem azonnal jelenik meg a boltokban. Az éghajlati károk fokozatosan gyűrűznek végig a világ élelmiszer-ellátási rendszerén, ezért a Goldman Sachs szerint a következmények csak 2028 második felére bontakozhatnak ki teljesen. Ennek egyik oka, hogy az egyes növények vetési, növekedési és betakarítási időszaka jelentősen eltér egymástól. A szélsőséges időjárás ezért különböző időpontokban érinti a termelést. Ehhez jönnek a szállítási problémák is. A folyók és csatornák vízállásának változása például komolyan megnehezítheti azoknak az útvonalaknak a használatát, amelyek kulcsszerepet játszanak a világkereskedelemben.
Az iráni háború tovább súlyosbíthatja a helyzetet
A konfliktus már most is magasabb árakat, valamint műtrágya- és energiaellátási problémákat okoz. Az UBS szerint ilyen helyzetben már viszonylag kisebb ellátási fennakadások is a korábban megszokottnál jóval nagyobb ármozgásokat idézhetnek elő. Az El Nino általában Afrika déli részén és Dél-Amerika északi területein növeli az aszály veszélyét, miközben Brazília déli részén, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban gyakoribbá válhatnak az áradások.
A szakértők szerint a legnagyobb terhet várhatóan az alacsonyabb jövedelmű országok viselik majd, amelyeket már az iráni konfliktus gazdasági következményei is különösen érzékenyen érintenek.
A Goldman Sachs elemzői szerint az El Nino hatása már most megjelentek Indiában. Egyes területeken a szokásos csapadékmennyiség mindössze 25 százaléka hullott, Közép-India bizonyos részein pedig körülbelül a fele. Ez veszélybe sodorhatja többek között a búza, a rizs és a cukornád termését. A kávé, a kakaó és a pálmaolaj ára is megugorhat. A problémák azonban messze nem korlátozódnak Indiára. Délkelet-Ázsiában az aszály a pálmaolaj termelését veszélyeztetheti.
A kávé- és kakaótermés ugyancsak megszenvedheti az időjárási szélsőségeket. Egyes területeken nem a szárazság, hanem a melegebb és csapadékosabb időjárás jelenthet veszélyt, mivel az kedvezhet különböző növényi betegségek terjedésének. Ezek hatása ráadásul a következő évek terméshozamait is visszafoghatja. Észak-Amerikában az El Nino hatása általában télen a legerősebb. Európában szintén befolyásolhatja az időjárást, ám az elemzők szerint itt elsősorban nem a közvetlen szélsőséges időjárás, hanem a világpiaci élelmiszerárak emelkedése jelentheti a legnagyobb problémát.
Az Európai Központi Bank három évvel ezelőtti becslése szerint egy erős El Nino akár 9 százalékkal is megemelheti a globális élelmiszer-alapanyagárakat. A legnagyobb drágulás a szójababnál, a kukoricánál és a rizsnél jelentkezhet. Hogy ebből végül mennyit éreznek meg a vásárlók a boltokban, számos egyéb tényezőtől függ. Számítanak az egyes országok védekezési intézkedései, a gazdaságpolitikai döntések, a fogyasztói kereslet és a kereskedők árképzése is.
Százmilliárd dolláros károkat okozhat a mezőgazdaságban
A klímakockázatok elemzésével foglalkozó Risilience szerint továbbra is jelentős az esélye egy szélsőséges El Nino-forgatókönyvnek.
Egy ilyen esemény akár 14,3 százalékkal is visszavetheti a globális mezőgazdasági termelést. Ez mintegy 342 milliárd dollárnyi, azaz 254 milliárd font értékű kiesést jelentene.
A szakértők szerint a világ élelmiszer-ellátási rendszere ugyan bizonyos tartalékokkal vág neki 2026 második felének, de a hibázási lehetőség rendkívül szűk. Egy újabb jelentős időjárási vagy geopolitikai sokk ezért a korábbiaknál jóval látványosabban jelenhet meg az árakban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A lomok közül került elő a páratlan Csepel BMX - Zoltán csak...
Előkerültek a régi balatoni lángosárak: ma már szinte...
Leáldozóban a mikró! A Lidl az új lakástrendet árulja: 9999...
Aprópénzért dobott fel licitre egy működő erdei szállodát a...
Így vernek át a korlátlan fogyasztást kínáló éttermek, te...
