Te is azok közé tartozol, akik egy csésze kávé nélkül szinte el sem tudják kezdeni a napot? Akkor jó hírünk van: friss kutatások szerint a rendszeres kávéfogyasztásnak több kedvező egészségügyi hatása is lehet. Ennek sokan örülhetnek, hiszen világszerte évente több mint tízmillió tonna kávé fogy, ami másodpercenként több mint öt darab, egyenként 60 kilogrammos zsáknak felel meg.
Az elmúlt évtizedekben alaposan megváltozott a kutatók véleménye erről a népszerű italról. Míg korábban attól tartottak, hogy a kávé bizonyos betegségek kialakulásához is hozzájárulhat, ma már egyre több vizsgálat mutat rá a lehetséges előnyeire.
Anahad O’Connor egészségügyi szakíró Rob van Dammal, a George Washington Egyetem közegészségügyi professzorával tekintette át az eredményeket. Azt vizsgálták meg, hogy a kávénak tulajdonított kedvező hatások közül melyeket támasztják alá a legerősebb tudományos bizonyítékok.
A kávé után többet mozoghatsz
A New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent egyik vizsgálatban száz résztvevőt arra kértek, hogy bizonyos napokon igyanak kávét, más napokon pedig teljesen hagyják ki.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a résztvevők a kávés napokon átlagosan körülbelül ezer lépéssel többet tettek meg.
Ez nem is olyan aprócska különbség, korábbi kutatások ugyanis napi ezer további lépést 6-15 százalékkal alacsonyabb korai halálozási kockázattal hoztak összefüggésbe. A vizsgálatból ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, mi okozta a nagyobb aktivitást. Elképzelhető, hogy a koffein miatt energikusabbnak érezték magukat a résztvevők, ezért többet mozogtak a nap folyamán.
A májnak is jót tehet
A kutatások egyik legkövetkezetesebb eredménye, hogy a rendszeres kávéfogyasztás alacsonyabb májbetegség-kockázattal járhat együtt. Több vizsgálat is igazolta hogy a kávézók körében ritkábban fordult elő májrák, zsírmáj és májzsugor.
A legerősebb összefüggést azoknál figyelték meg, akik naponta három-négy csészével ittak.
Egy csaknem félmillió felnőtt bevonásával készült, tizenegy éven át tartó kutatásban a kávéfogyasztóknál 21 százalékkal alacsonyabb volt a krónikus májbetegség kialakulásának kockázata. Az ilyen betegségekhez kapcsolódó halálozás veszélye pedig 49 százalékkal volt alacsonyabb, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak kávét. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, mi állhat a háttérben. Rob van Dam szerint a kérdést az is bonyolítja, hogy a kávé több ezer különböző növényi eredetű vegyületet tartalmaz.
Csökkentheti a cukorbetegség kockázatát is
A rendszeresen kávézóknál a 2-es típusú cukorbetegség is ritkábban alakulhat ki. Több nagy kutatásban azoknál, akik naponta három-négy csészével fogyasztottak, körülbelül 25 százalékkal alacsonyabb kockázatot figyeltek meg azokhoz képest, akik kevés kávét ittak, vagy teljesen kerülték az italt.
Az eredmények szerint minden további napi csésze hozzávetőleg hat százalékkal alacsonyabb kockázattal járt együtt, egészen napi körülbelül hat csészéig.
A kutatók feltételezése szerint a kávéban található egyes vegyületek javíthatják a szervezet inzulinérzékenységét, és segíthetnek a vércukorszint szabályozásában.
Az idegrendszerre is hatással lehet
A kutatásokban rendszeresen visszatérő eredmény, hogy a kávéfogyasztók körében ritkábban diagnosztizálnak Parkinson-kórt.
Egy 24 korábbi vizsgálatot és több mint egymillió résztvevő adatait feldolgozó elemzés szerint a naponta legfeljebb három csésze kávét fogyasztóknál akár 28 százalékkal alacsonyabb lehetett a betegség kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik kevés vagy semennyi kávét nem ittak. Ebben valószínűleg elsősorban a koffein játszhat szerepet. Hasonló összefüggést a teafogyasztóknál is megfigyeltek. A kutatók szerint a koffein hozzájárulhat azoknak a dopamintermelő idegsejteknek a védelméhez, amelyek a Parkinson-kór során fokozatosan károsodnak.

A reggeli kávé a legfontosabb
A 2026-os svéd kávéjelentés szerint a rendszeres kávéfogyasztók 85 százaléka ivott filteres kávét az elmúlt hónapban. A megkérdezettek 94 százaléka közepes vagy sötét pörkölésű kávét választott, míg a világos pörkölést mindössze két százalékuk részesített előnyben.
A kávézók 68 százaléka szerint a reggeli csésze a nap legfontosabb kávéja. Otthon 97 százalékuk elégedett az ital minőségével, a munkahelyi kávét viszont csak 57 százalékuk tartja megfelelőnek. A válaszadók 88 százaléka úgy gondolja, hogy a munkahelyi kávét a munkáltatónak kellene biztosítania.
Egyetlen csésze elkészítéséhez egyébként körülbelül 64 kávészemre van szükség.
A kávé természetesen nem csodaszer, és nem mindenkinek a szervezete reagál rá ugyanúgy. A kutatások azonban arra utalnak, hogy a mérsékelt fogyasztás a legtöbb egészséges felnőttnél több kedvező egészségügyi hatással is összefügghet.

