A szakértők azt tanácsolják, hogy éjszaka tartsuk csukva a hálószoba ablakát
Sokan csak akkor érzik igazán kellemesnek és pihentetőnek az alvást, ha éjszakára résnyire vagy akár teljesen nyitva hagyják az ablakot. Nyáron ez különösen csábító megoldásnak tűnhet, hiszen a hálószoba gyorsabban felfrissül így, és könnyebb lehet elaludni. A szakértők szerint azonban nem minden esetben teszünk jót magunkkal, ha egész éjjel nyitva hagyjuk az ablakot.
A gondot nem feltétlenül a hőmérséklet okozza, hanem az, ami a friss levegővel együtt érkezik: az éjszakai zaj. A városi forgalom, az elhaladó autók, a motorok zúgása, egy becsapódó ajtó vagy akár a járdán beszélgető emberek hangja is elég lehet ahhoz, hogy a szervezetünk nyugtalanabbul töltse az éjszakát.
A tested akkor is figyel, ha te alszol
A Johannes Gutenberg Egyetem kutatása szerint egyértelmű kapcsolat van az éjszakai zajok és a stresszhormonok termelődése között. Ilyen stresszhormon például a kortizol, amely tartósan magas szinten a koleszterinszint emelkedéséhez, magas vérnyomáshoz és a szív- és érrendszer fokozott terheléséhez is hozzájárulhat.
A jelenség azért különösen alattomos, mert sokszor nem is ébredünk fel a beszűrődő hangokra.
A testünk viszont ettől még reagálhat rájuk: megemelkedhet a pulzus, nőhet a vérnyomás, az alvás pedig felszínesebbé válhat. Így előfordulhat, hogy reggel úgy érezzük, végigaludtuk az éjszakát, valójában mégsem pihentük ki magunkat igazán.

Nem kapcsol ki teljesen az ősi riasztórendszerünk
A szakértők szerint ennek evolúciós oka is van. Őseink számára az éjszakai neszek fontos figyelmeztető jelek voltak, hiszen egy közeledő állat vagy idegen ember hangját időben észre kellett venniük, hogy elkerüljék a bajt. Ez a belső készenléti állapot ma sem tűnt el teljesen, még akkor sem, ha már nem ugyanazoktól a veszélyektől kell tartanunk.
Ezért van az, hogy a szervezetünk zaj hatására akkor is riadókészültségbe kapcsolhat, ha mi ebből tudatosan semmit sem érzékelünk.
Egy rövid, hirtelen hang, például egy autóajtó csapódása vagy egy hangosabb társaság az utcán, már elég lehet ahhoz, hogy az alvás minősége romoljon.
A városi zaj hosszabb távon sem ártalmatlan
A Noise & Health című szaklapban megjelent kutatás szerint az éjszakai környezeti zajterhelés összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával. Ez főleg a városokban lehet probléma, ahol a zajszint éjszaka sem csökken mindig igazán alacsonyra.
A folyamatos háttérzaj vagy az ismétlődő, hirtelen hanghatások nem csak az alvást zavarhatják meg, hanem hosszabb távon a szervezet stresszterhelését is növelhetik. Éppen ezért nem mindegy, mikor és hogyan szellőztetünk.
Így lehet friss a levegő anélkül, hogy az alvásunk bánná
A szakértők szerint nem kell teljesen lemondani a friss levegőről, csak érdemes okosabban időzíteni a szellőztetést. Nagy melegben lefekvés előtt érdemes néhány órára kitárni az ablakot, különösen akkor, amikor kint már hűvösebb van, mint bent. Így a szoba még alvás előtt felfrissülhet és valamennyire visszahűlhet, éjszakára viszont érdemes becsukni az ablakot, főleg zajosabb környéken. A lényeg az időzítés: este beengedni a hűvösebb levegőt, alvás közben pedig kizárni azokat a zajokat, amelyek észrevétlenül is megzavarhatják a pihenést.
Jó megoldás lehet az is, ha a kora reggeli órákban nyitunk ablakot, amikor sok helyen csendesebb a környék.
Aki pedig zárt ablak mellett is frissebb levegőre vágyik, használhat halk ventilátort vagy levegőtisztítót is. Így kellemesebb lehet a szoba klímája, miközben az utcai zajok nem jutnak be akadálytalanul a hálószobába.

