Hűtési díjat számol fel egy hazai kisbolt, a vásárlók nem hagyták szó nélkül
A kánikulában sokan automatikusan a hűtő felé veszik az irányt, ha üdítőt vagy ásványvizet vásárolnak. Egy ceglédi kisboltban azonban a hideg ital nem ugyanannyiba került, mintha valaki a polcról választott volna: az üzlet külön hűtési díjat számolt fel a behűtött termékek után – írja a Blikk.
A vásárlókat kézzel írt, narancssárga cetli tájékoztatta a hűtőn arról, hogy a kasszánál pluszköltséggel kell számolniuk. A díjat az ital méretétől tették függővé: a 250 milliliteres és félliteres üdítők után 20 forintot, az egyliteres termékek után 30 forintot, a másfél literes italok után pedig 50 forintot kellett fizetni.
Az összeg önmagában nem nagy, de a vásárlók szerint nem is ez a lényeg.
Sokan úgy gondolják, egy élelmiszerüzletben a hűtés nem kényelmi szolgáltatás, hanem az alapvető működés része, különösen nagy melegben.
A vásárlók szerint inkább az árba kellett volna beépíteni
Az esetről egy Adrián nevű vásárló készített fotót, aki a hétvégén tért be az üzletbe. Mint mondta, a nagy melegben muszáj volt üdítőt vennie, és bár a húszforintos felár nem vágja földhöz az embert, mégis bosszantónak tartja a megoldást. Szerinte korrektebb lenne, ha a bolt az ilyen költségeket egyszerűen beépítené az árba, nem pedig külön tételként tüntetné fel. A Redditen sokan hasonlóan látták a helyzetet: a hozzászólók egy része nem a néhány tíz forinton akadt fenn, hanem azon, hogy egy alapvetőnek tartott szolgáltatásért külön pénzt kérnek.
Volt, aki ironikusan azt kérdezte, ha valaki a meleg polcról veszi le a kólát, akkor jár-e neki „melegítési kedvezmény”.
Mások azt írták, ezek után télen akár fűtési hozzájárulást is kérhetnének a boltba belépőktől, vagy külön díjat a frissen sült pékárura.
Nem biztos, hogy tilos, de könnyen visszaüthet
A Blikk megkereste Bubenkó Csabát, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnökét, aki szerint a szabad áras rendszerben önmagában nem tiltja semmi, hogy egy kereskedő külön költséget számoljon fel a hűtésért. A kérdés inkább az, mennyire szerencsés ez üzletpolitikai szempontból.
A szakember szerint egy boltban eleve elvárható, hogy az italok megfelelő minőségben legyenek elérhetők, főleg nyári hőség idején.
Ha nincs klíma, és harminc fok körüli a hőmérséklet, a hűtés nem csak kényelmi kérdés, hanem minőségi és munkavédelmi szempontból is fontos lehet.
Bubenkó Csaba úgy látja, egy normális kereskedő az ilyen költségeket az árképzés részeként kezeli, nem pedig külön díjként veri rá a vásárlóra. Szerinte az ilyen filléres tételek nem feltétlenül hoznak érdemi pluszbevételt, viszont könnyen elriaszthatják a vevőket.
Nem ez az első felár, amin kiakadtak a vásárlók
A ceglédi hűtési díj egy egyre látványosabb trendbe illeszkedik: nem csak Magyarországon, hanem külföldön is egyre több helyen jelennek meg apró, de annál bosszantóbb plusztételek a számlákon.
Korábban mi is írtunk arról, hogy Ausztriában több étteremben már azért is külön díjat kérhetnek, ha a vendégek megosztanának egymással egy fogást, és ehhez plusz tányért kérnek. Egyes helyeken ez 8-11 euróba, vagyis nagyjából 3100-4300 forintba is kerülhet. A vendéglátósok szerint az extra tányér sem teljesen ingyenes, hiszen a felszolgálás, a mosogatás és a munkaerő is pénzbe kerül, a vendégek viszont sokszor úgy érzik, lassan már a kiszolgálás legegyszerűbb gesztusaiért is külön fizetniük kell.
Ugyanezért érzékeny pont a hűtési díj is: a vásárlók nem feltétlenül a néhány tíz forinton háborodnak fel, hanem azon, hogy egy alapvetőnek gondolt szolgáltatás külön sorban jelenik meg a blokk végén.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A pénztárosok elárulták: ezeket a vásárlókat ki nem állhatják
Légkondi nélkül is hűvösben aludhatsz: egyetlen filléres tárgy...
Kvíz: a legtöbben csak 7 pontig jutnak, pedig sokat járnak boltba...
Lidl-kincsek érkeznek 6 ezer forint alatt csütörtöktől: 3...
Nyugdíj: percek alatt kiderülhet, hogy mennyit tudsz félretenni
