Évtizedek óta elterjedt nézet, hogy a kalcium és a D-vitamin kulcsfontosságú szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében, különösen idősebb korban. Orvosi ajánlásokban és egészségügyi irányelvekben is gyakran szerepeltek ezek a táplálékkiegészítők mint a csonttörések és az esések megelőzésének alapvető eszközei, ezért sokan rutinszerűen szedték őket 65 év felett.
Ezt a gyakorlatot most egy friss, nagyszabású tudományos elemzés kérdőjelezi meg. A vizsgálat szerint a kalcium- és D-vitamin-készítmények a legtöbb felnőtt esetében nem csökkentik érdemben sem a csonttörések, sem az esések előfordulását – derül ki a British Medical Journal orvosi szaklapban megjelent tanulmányból.
154 ezer résztvevő adatai alapján vizsgálták a hatást
A kutatók szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztek, vagyis több korábbi klinikai vizsgálat eredményeit vonták össze és elemezte újra egységes módszerrel.
Összesen 69 randomizált, kontrollált vizsgálat adatait dolgozták fel, több mint 153 000 felnőtt bevonásával.
A vizsgálatok célja az volt, hogy kiderítsék, a kalcium, a D-vitamin, illetve ezek kombinált szedése csökkenti-e a csonttörések (például csípőtáji vagy gerinctörések) és az esések kockázatát azokhoz képest, akik nem szedtek ilyen készítményeket vagy placebót kaptak.
A kutatók nemcsak az eredményeket hasonlították össze, hanem azt is értékelték, mennyire megbízhatóak az egyes vizsgálatok. Kiszűrték a lehetséges torzításokat (például hibás vizsgálati módszerekből adódó eltéréseket), és olyan statisztikai határértékeket alkalmaztak, amelyek segítenek eldönteni, mi számít valóban klinikailag fontos, tehát a betegek szempontjából is érezhető előnynek.
Nincs kimutatható hatása a D-vitaminnak és a kalciumnak a törések és esések megelőzésében

A legfontosabb eredmény, hogy
egyik vizsgált táplálékkiegészítő sem mutatott érdemi hatást a törések megelőzésében.
A részletes elemzés szerint sem az összes törés, sem a csípőtáji törések, sem a gerinctörések, sem az esések gyakorisága nem csökkent olyan mértékben, ami érdemi egészségügyi előnynek számítana. Az eredmények megbízhatósága többnyire közepes vagy magas volt, vagyis nem gyenge vagy bizonytalan adatokon alapulnak.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy számítanak-e olyan faktorok, mint az életkor, a nem, vagy az, hogy valakinek volt-e korábban törése, illetve mennyi kalciumot visz be az étrendjével. Az eredmények minden vizsgált csoportban nagyon hasonló eredmények születtek, vagyis egyetlen csoportban sem látszott érdemi védőhatás, sem fiatalabbaknál, sem idősebbeknél, sem alacsonyabb, sem magasabb kockázatú csoportokban. Megjegyezték ugyanakkor, hogy bizonyos speciális betegcsoportokra – például csontritkulás miatt kezelt vagy intézményi ellátásban élő páciensekre – kevesebb adat állt rendelkezésre, ezért rájuk ez az összegzés nem feltétlenül érvényes teljes bizonyossággal.
Mit mutat összességében a kutatás?
A vizsgálat tehát arra jutott, hogy a kalcium és D-vitamin rutinszerű szedése a legtöbb felnőtt esetében nem csökkenti érdemben a törések és esések kockázatát. De akkor mit lehet tenni a csontok egészsége érdekében?
A kutatók szerint a megelőzésben inkább olyan módszerekre érdemes fókuszálni, amelyek bizonyítottan hatékonyak, például:
- egyensúlyfejlesztő és erősítő mozgásprogramok,
- célzott esésmegelőzési tréningek,
- otthoni környezet biztonságosabbá tétele,
- személyre szabott prevenciós tanácsadás.
A tanulmány összegzése szerint a korábbi általános ajánlások felülvizsgálata indokolt lehet, mivel a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá a rutinszerű pótlás előnyeit a törések megelőzésében.

