Szakértő rántja le a leplet az eszpresszó koffeintartalmáról - nem az a kávé üt a legnagyobbat, amitől mindenki tart
Nem minden koffeintartalmú ital hat ugyanúgy a szervezetre, és az sem igaz, hogy amelyik erősebb ízű, abban automatikusan több a koffein. A rövid, koncentrált eszpresszót sokan a legerősebb választásnak gondolják, pedig a valóság ennél árnyaltabb.
Rubén Sanz, az Evoca Group kávészakértője szerint gyakori tévhit, hogy az eszpresszó a legerősebb kávé, mert intenzív az íze. Csakhogy az íz intenzitása és a koffein mennyisége két külön dolog. A végső koffeintartalmat több tényező befolyásolja: az elkészítési mód, az ital mérete, az, hogy a víz mennyi ideig érintkezik a kávéval, a pörkölés, valamint a felhasznált kávébab fajtája. Sanz szerint különösen fontos kérdés, hogy arabica vagy robusta kávéról van-e szó. A robusta nagyjából kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica. Míg az arabica koffeintartalma általában 0,8 és 1,2 százalék között mozog, a robustáé 1,8 és 2,5 százalék között lehet.
Nem a keserűség dönti el, mennyi koffein van a kávéban
A teljesen robustából készült kávé ritka, mert az íze túlságosan erős és markáns lenne. A hagyományos bárokban és kávézókban ezért sokszor arabica és robusta keverékét használják, míg a speciality kávézókban inkább az arabica dominál, amely lágyabb, összetettebb ízvilágot ad.
A kávé sokáig rossz hírű italnak számított, az utóbbi években azonban több nagy kutatás is arra jutott, hogy mérsékelt fogyasztása beilleszthető az egészséges étrendbe. Egy, a The New England Journal of Medicine-ben megjelent nagyszabású vizsgálat szerint a rendszeres kávéfogyasztóknál alacsonyabb volt a halálozási kockázat többek között szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek és cukorbetegség esetén.

A kedvező hatásokat nem csak a koffein magyarázhatja, hanem a kávéban található antioxidánsok és gyulladáscsökkentő vegyületek, például a polifenolok is. Núria Monfulleda orvos és táplálkozási szakértő szerint az sem mindegy, hogy a kávé sokaknál más, kevésbé egészséges italokat vált ki.
„Amikor kávét iszol, addig sem sört vagy cukros üdítőt iszol” – fogalmazott.
Mennyi koffein van a legnépszerűbb italokban?
A pontos mennyiség mindig függ az elkészítéstől, az adag méretétől és az alapanyagtól, de az alábbi tartományok jól mutatják, hogy az eszpresszó messze nem mindig áll az első helyen.
Zöld tea
A zöld tea általában 20-45 milligramm koffeint, vagyis teinát tartalmaz egy nagyjából 250 milliliteres csészében. Ez jóval kevesebb, mint a legtöbb kávéban. A pontos mennyiség azonban függ a tea típusától, feldolgozásától és a levelek eredetétől is. A teában található L-teanin nevű aminosav segíthet a stressz csökkentésében és a nyugodtabb éberség fenntartásában, ezért sokan másként érzik a hatását, mint a kávéét.
Energiaitalok
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA szerint egészséges felnőtteknél napi 400 milligramm koffein bevitele általában nem jelent egészségügyi kockázatot, ez azonban nem vonatkozik a várandósokra. Az energiaitalok esetében különösen fontos az óvatosság: az EFSA szerint 100 milligramm koffein fölött már számolni kell azzal, hogy romolhat az alvás minősége, főleg, ha az italt a nap második felében fogyasztják.
Egy doboz energiaital nagyjából 80-160 milligramm koffeint tartalmazhat, az extra változatokban pedig más élénkítő anyagok, például taurin vagy guarana is lehetnek.
Susana León táplálkozási szakértő szerint az energiaitalokat nem érdemes egy kalap alá venni a kávéval, még akkor sem, ha koffeintartalmuk hasonló. Ezek az italok gyakran sok cukrot tartalmaznak, ami anyagcsere-szempontból kedvezőtlen lehet. Alkoholhoz keverve különösen problémásak, mert a koffein elfedheti az alkohol hatását, így az ember később veszi észre, mennyit ivott.
Eszpresszó
Az eszpresszó hírnevével ellentétben általában nem a lista élén áll. Egy csésze arabicából készült eszpresszó rendszerint 60-80 milligramm koffeint tartalmaz. Sanz szerint a legtöbb fogyasztó nem tudja pontosan, milyen kávébabból készült italt iszik. A régebben népszerű, testesebb, keserűbb kávék gyakran nagyobb arányban tartalmaztak robustát, míg a modern speciality kávézókban inkább arabicát használnak. Utóbbi akár feleannyi koffeint is tartalmazhat, mint a robustás keverékek.
Matcha tea
A matcha koffeintartalma hasonló lehet az eszpresszóéhoz: általában 60-70 milligramm körül mozog adagonként. A hatása azonban sokaknál egyenletesebbnek tűnhet, mivel a matchában is jelen van az L-teanin, amely segíthet a relaxáltabb, kevésbé ideges éberség fenntartásában.
Flat white
A flat white sokak szemében lágyabb italnak tűnik, hiszen tejjel készül, ez azonban megtévesztő lehet. Sanz szerint a flat white általában dupla adag eszpresszóból készül, ezért a koffeintartalma is megduplázódhat. Bár a tej lágyítja az ízt és kevésbé intenzívnek érezzük az italt, egy bögre flat white 120-160 milligramm koffeint is tartalmazhat.
Filterkávé és amerikai kávé
A legnagyobb meglepetést sokaknak a hígabbnak tűnő kávék okozhatják. A filterkávé és az amerikai kávé íze kevésbé tömény, mégis több koffein lehet bennük, mint egy eszpresszóban. Ennek az oka, hogy ezeknél az italoknál több víz és gyakran hosszabb kivonatolási idő kerül képbe, így összességében több koffein kerülhet a csészébe. A filterkávé különösen magas koffeintartalmú lehet: egy nagyobb adagban akár 150-200 milligramm koffein is lehet.
Vagyis nem feltétlenül az az ital pörget fel legjobban, amelyik a legkeserűbb vagy a legintenzívebb ízű. A koffeinnél sokkal inkább az adag mérete, az elkészítés módja és a felhasznált kávé típusa számít.

